 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Dorogiak nyílt levele Németh Miklósnak
"A jelenleg kialakult állapot a bányászat dolgozóit, a helyi
testületeket teljesen kiszolgáltatottá teszi. Meglátásunk szerint a
kormányzat nem vizsgálja kellő alapossággal döntéseinek minden
következményét, és a feszültségek levezetésére ajánlott eszközökkel
csak a felszabaduló munkaerő töredékének gondjai oldhatók meg."
Amerika Hangja, Világhíradó:
A hidegháború befejezésének lehetősége
"A peresztrojkát átfogóan kell
bevezetni, nemcsak a szovjet gazdasági rendszert kell megreformálni,
hanem a politikai rendszert és az igazságszolgáltatást is. Szabad
piacnak, szólásszabadságnak és olyan intézményeknek kell
létrejönniük, amelyek nagyobb felelősséggel tartoznak a népnek, ez
pedig - mondotta Baker külügyminszter - demokratikusabb társadalmat
eredményezne, amely jobban tiszteletben tartja az emberi jogokat és
jogi normákat, és ez tartós alapot biztosíthat a konstruktívabb és
kevésbé fenyegő szovjet magatartásnak külföldön."
|
|
|
|
|
|
 |
A jogi bizottság munkája
|
------------------------
München, 1989. október 17. (SZER, Magyar híradó) - Ma reggel még
a parlamenti ülésszak kezdete előtt összeült a Tisztelt Ház jogi
bizottsága. Ez a testület már napok óta tárgyal a választójogi és a
köztársasági elnök megválasztását szabályozó törvények tervezetéről.
Tegnap azért nem tudtak döntésre jutni, mert túl kevesen voltak,
nem volt meg a határozatképességhez szükséges létszám. Ma délelőtt
viszont a bizottsági tagok többsége megjelent, és mindkét kérdésben
határoztak, méghozzá úgy, hogy az előttük fekvő törvénytervezeteket
változtatás nélkül elfogadták. Vagyis úgy jártak el, mintha semmi
sem történt volna, mintha nem gyűlt volna össze mintegy 200 ezer
aláírás, mintha nem lenne kötelező a népszavazás kiírása.
A jogi bizottság a maga részéről egyhangúlag 1989. december
3-ikát javasolta a köztársasági elnök megválasztására, holott az
Országgyűlés elnöke már átadta az országos választási elnökségnek az
aláírásokat.
Érdemes röviden áttekinteni a népszavazásra vonatkozó
előírásokat, márcsak azért is, mert megkezdődött a versenyfutás az
idővel. A nagy kérdés az, hogy mi lesz előbb: elnökválasztás vagy
pedig népszavazás.
Az 1989. évi 17-es törvény bőséges teret enged az időhúzásra.
Először jön az aláírások hitelesítése. Erre 30 napot biztosít a
törvény. Az Országgyűlésnek pedig két hónap áll rendelkezésére a
népszavazás kitűzésére, de ez csak az időpont kijelölése és nem a
népszavazás megtartása. Tehát például decemberben akár márciusi
időpontot is ki lehet tűzni. Ha viszont valamilyen kérdésben
népszavazáson döntöttek, akkor ez kötelező az Országgyűlésre.
És ha már fellapoztam a törvény szövegét, akkor hadd osszam meg
hallgatóinkkal egy aggályomat: a hatodik paragrafus ugyanis
kimondja, hogy nem bocsátható népszavazásra a nemzetközi
szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése. Ez magyarul azt
jelenti, hogy például Bős-Nagymaros ügyében akkor sem tartanának
népszavazást, ha ezt milliók követelnék. És ezt a törvényt nem a
Kádár-korszakban hozták, hanem 1989. június 1-jén. +++
1989. október 17., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|