|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Dorogiak nyílt levele Németh Miklósnak
"A jelenleg kialakult állapot a bányászat dolgozóit, a helyi
testületeket teljesen kiszolgáltatottá teszi. Meglátásunk szerint a
kormányzat nem vizsgálja kellő alapossággal döntéseinek minden
következményét, és a feszültségek levezetésére ajánlott eszközökkel
csak a felszabaduló munkaerő töredékének gondjai oldhatók meg."
Amerika Hangja, Világhíradó:
A hidegháború befejezésének lehetősége
"A peresztrojkát átfogóan kell
bevezetni, nemcsak a szovjet gazdasági rendszert kell megreformálni,
hanem a politikai rendszert és az igazságszolgáltatást is. Szabad
piacnak, szólásszabadságnak és olyan intézményeknek kell
létrejönniük, amelyek nagyobb felelősséggel tartoznak a népnek, ez
pedig - mondotta Baker külügyminszter - demokratikusabb társadalmat
eredményezne, amely jobban tiszteletben tartja az emberi jogokat és
jogi normákat, és ez tartós alapot biztosíthat a konstruktívabb és
kevésbé fenyegő szovjet magatartásnak külföldön."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első munkanap (3. rész)
|
Az SZDSZ aláírásgyűjtő akciója kapcsán kirobbant vitát Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter úgy összegezte, hogy az ide vonatkozó törvény nem tiltja több kérdés megjelölését egy gyűjtőíven. A jogszabály szelleme azonban azt kívánná meg, hogy az egyes kérdésekre külön-külön adjanak választ az állampolgárok. Ha tehát az SZDSZ gyűjtőívén a felsorolt négy kérdésre külön-külön adhatnak választ a megkérdezettek, akkor az eljárás ellen nem emelhető kifogás. Ha azonban mind a négy kérdésre egy választ kell adniuk, akkor a törvény szelleméből következően nem tekinthető megnyugtatónak az SZDSZ eljárása. Ebben az esetben ugyanis joggal feltételezhető, hogy az állampolgár egyetlen kívánsága teljesítése érdekében további három pontba is beleegyezett. A kérdés eldöntéséhez ezért mindenekelőtt arról kell meggyőződni: miként is tették fel a kérdést az SZDSZ aktivistái. Erre nyomban felelhetett is a miniszter; felolvasta a felszólalása közben kézhez vett aláírásgyűjtő ívet. Ez a következőképpen hangzik: ,,Mi, alulírott magyar állampolgárok, azt kívánjuk, hogy népszavazás döntsön az alábbi kérdésekben: - Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről? - Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról? - Csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön sor a köztársasági elnök megválasztására? - Feloszlassák-e a Munkásőrséget?,, Kulcsár Kálmán szerint a kérdés felvetéséből következik, hogy csak egyetlen válaszra volt lehetőség. A miniszter az Országgyűlés megítélésére bízta, hogy ezt az eljárást elfogadhatónak találja-e. Más kérdés, mi történjen akkor, ha az Országgyűlés úgy dönt, hogy foglalkozik e problémákkal. Kulcsár Kálmán ezzel kapcsolatban úgy vélte: minden logikát nélkülöz Balla Évának az a javaslata, hogy a ,,népszavazás-csomag-ból,, három témát iktassanak a napirendbe, egyet azonban ne. Ha az Országgyűlés következetesen kíván állást foglalni, akkor vagy minden kérdéssel foglalkozik, vagy egyikkel sem. Az igazságügyminiszter véleménye szerint nincs olyan törvényes előírás, amely az Országgyűlést arra kényszerítené, hogy elhalassza a törvényalkotást egy folyamatban lévő népszavazás-kezdeményezés miatt. Az Országgyűlés is így foglalt állást: 296 szavazattal 27 ellenében, 23 tartózkodás mellett elfogadta a tárgysorozat kiegészítését a köztársasági elnök választásának kitűzéséről és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési határozat-tervezettel. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 12:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|