|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Dorogiak nyílt levele Németh Miklósnak
"A jelenleg kialakult állapot a bányászat dolgozóit, a helyi
testületeket teljesen kiszolgáltatottá teszi. Meglátásunk szerint a
kormányzat nem vizsgálja kellő alapossággal döntéseinek minden
következményét, és a feszültségek levezetésére ajánlott eszközökkel
csak a felszabaduló munkaerő töredékének gondjai oldhatók meg."
Amerika Hangja, Világhíradó:
A hidegháború befejezésének lehetősége
"A peresztrojkát átfogóan kell
bevezetni, nemcsak a szovjet gazdasági rendszert kell megreformálni,
hanem a politikai rendszert és az igazságszolgáltatást is. Szabad
piacnak, szólásszabadságnak és olyan intézményeknek kell
létrejönniük, amelyek nagyobb felelősséggel tartoznak a népnek, ez
pedig - mondotta Baker külügyminszter - demokratikusabb társadalmat
eredményezne, amely jobban tiszteletben tartja az emberi jogokat és
jogi normákat, és ez tartós alapot biztosíthat a konstruktívabb és
kevésbé fenyegő szovjet magatartásnak külföldön."
|
|
|
|
|
|
|
Vélemények az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatról. (2. rész)
|
Budzsáklia Mátyásnak, a Magyar Szocialista Párt tárgyaló csoportja tagjának tapasztalatai szerint az egyéni és a listás választókerületekben megszerezhető mandátumok arányának megváltoztatását az indokolja: még nem tudatosult a fejekben az új választási szisztéma lényege. A javaslattevők a jelenlegi helyzetből indulnak ki, holott ez a törvény már megszüntetne egyfajta, jogosan bírált bürokratikus gyakorlatot. E folyamat része a pártelvű választási rendszer, azon belül pedig a listás szavazási módszer. Az egyéni és a listás választás együttes bevezetése kompromisszum, amelynek alapja, hogy egyetlen párt sincs választási sikert ígérő program birtokában. Márpedig a választások jól körülhatárolható és könnyen elfogadható programok alapján dőlnek el. Ma viszont még az sem mérhető fel, hogy melyik pártnak melyik megoldás lenne a legmegfelelőbb. Ezért a MSZP vélmenye az, hogy az adott helyzetben a vegyes választási rendszer fogadható el kompromisszumként az átmeneti időszakra. Mint mondotta: gond az is, hogy az új választási törvényben szereplő országos listát összetévesztik a jelenlegi ,,leszerepelt,, országos listával, abban a hiszemben, hogy annak alapján ismét az előkelőségek sétálnak be a parlamentbe. Holott nem erről van szó, hiszen az új országos listára nem kell szavazni, annak kiegyenlítő, korrekciós szerepe van. Drucker György a harmadik oldal részéről annak a meggyőződésének adott hangot - tartva magát a politikai egyeztető tárgyalásokon kialakult konszenzushoz - , hogy üdvös lenne maximalizálni az egyéni választókerületekben megválaszott képviselők számát. (Pontos számot szándékosan nem fűzött megjegyzéséhez.) Nézete szerint szerencsésebb lett volna, ha a törvényjavaslat eleve 75-25 vagy 60-40 százalékos arányt állapít meg az egyéni választókerületek javára. Az ugyanis, hogy valaki egyéni válsztókerületben indul, nem zárja ki valamely párt, szervezet vagy csoportosulás támogatását. (MTI)
1989. október 14., szombat 21:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Vélemények az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatról (1. rész)
|
1989. október 15., vasárnap - Az országgyűlés állandó bizottságainak ülésein, a sarkalatos törvények vitájában visszatérő kérdés az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat egy passzusa: ,,az országgyűlési képviselők száma összesen 374; 152 országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, ugyanennyit területi (megyei, fővárosi) választókerületben listán választanak meg. További 70 mandátum a töredékszavazatok alapján, az esetleges aránytalanságok ellensúlyozására országos listán szerezhető meg.,,
Számos képviselő azt javasolja, hogy változtassák meg az egyéni és területi listás mandátumok arányát az egyéni választókerületek javára. Az MTI munkatársa megkérdezte: hogyan vélekednek erről a javaslatról a politikai egyeztető tárgyalásokon részt vett felek képviselői. Roszik Gábor ellenzéki képviselő (Pest megye) semmiképpen sem tartja jó megoldásnak, hogy az egyéni válsztókerületekben elért eredményeket összeolvasszák az országos listával. Azt tartaná elfogadhatónak, ha az országos listán megszerezhető mandátumok számát 30-cal csökkentenék, s ugyanennyivel növelnék az egyéni választókerületekét. Ennél nagyobb arányú változtatás azonban megítélése szerint nem indokolt. Roszik Gábor kifejtette azt is, hogy az új választójogi törvény új felfogást igényel. A képviselők viszont nemcsak azért kívánják jelentősen növelni az egyéni választókörzetek számát, mert még mindig a régi módon gondolkodnak, hanem azért is, mert úgy vélik, hogy így nagyobb esélyük lesz ismét bekerülni a parlamentbe. Ez azonban Roszik Gábor nézete szerint - illúzió (Az Alkotmány módosítása is kifejezésre kívánja juttatni: a képviselő feladata a jövőben nem valamely település, megye vagy foglalkozási csoport érdekeinek védelme, hanem az egész nemzet szolgálata. Ezért írja elő: ,,Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik,,. (folyt. köv.)
1989. október 14., szombat 21:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Vélemények az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatról. (2. rész)
|
Budzsáklia Mátyásnak, a Magyar Szocialista Párt tárgyaló csoportja tagjának tapasztalatai szerint az egyéni és a listás választókerületekben megszerezhető mandátumok arányának megváltoztatását az indokolja: még nem tudatosult a fejekben az új választási szisztéma lényege. A javaslattevők a jelenlegi helyzetből indulnak ki, holott ez a törvény már megszüntetne egyfajta, jogosan bírált bürokratikus gyakorlatot. E folyamat része a pártelvű választási rendszer, azon belül pedig a listás szavazási módszer. Az egyéni és a listás választás együttes bevezetése kompromisszum, amelynek alapja, hogy egyetlen párt sincs választási sikert ígérő program birtokában. Márpedig a választások jól körülhatárolható és könnyen elfogadható programok alapján dőlnek el. Ma viszont még az sem mérhető fel, hogy melyik pártnak melyik megoldás lenne a legmegfelelőbb. Ezért a MSZP vélmenye az, hogy az adott helyzetben a vegyes választási rendszer fogadható el kompromisszumként az átmeneti időszakra. Mint mondotta: gond az is, hogy az új választási törvényben szereplő országos listát összetévesztik a jelenlegi ,,leszerepelt,, országos listával, abban a hiszemben, hogy annak alapján ismét az előkelőségek sétálnak be a parlamentbe. Holott nem erről van szó, hiszen az új országos listára nem kell szavazni, annak kiegyenlítő, korrekciós szerepe van. Drucker György a harmadik oldal részéről annak a meggyőződésének adott hangot - tartva magát a politikai egyeztető tárgyalásokon kialakult konszenzushoz - , hogy üdvös lenne maximalizálni az egyéni választókerületekben megválaszott képviselők számát. (Pontos számot szándékosan nem fűzött megjegyzéséhez.) Nézete szerint szerencsésebb lett volna, ha a törvényjavaslat eleve 75-25 vagy 60-40 százalékos arányt állapít meg az egyéni választókerületek javára. Az ugyanis, hogy valaki egyéni válsztókerületben indul, nem zárja ki valamely párt, szervezet vagy csoportosulás támogatását. (MTI)
1989. október 14., szombat 21:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|