Rendszerváltás és az MTI

	Stratégiai tanulmányok - jelentés (1. rész) (Embargó 21 óráig)
London, 1989. október 5. csütörtök (AFP/Reuter) - A Varsói Szerződés tagországai ,,már nem nevezhetők szövetségeseknek, olyan nagyok a különbségek a reformer és a konzervatív országok között,, - véli a londoni Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének (IISS) idei éves tanulmánya. ,,Nem sok olyan elemző akad, aki Magyarországot és Kelet-Németországot bármilyen komoly értelemben szövetségesnek tekintetné,,- mondta Francois Heisbourg, az intézet vezetője, a jelentést bemutató sajtóértekezleten. Taglalta, hogy a Varsói Szerződésen belül érezhető differenciálódás megy végbe. Egyfelől vannak a reformer országok: Lengyelország és Magyarország, másfelől a konzervatívok: Csehszlovákia és az NDK. Románia pedig de facto marginálissá válik. Nem világos - mondta -, hogyan befolyásolná a reformer Lengyelország és Magyarország valamint a keményvonalas Csehszlovákia és Kelet-Németország közötti szakadás a keleti tömb és a világ biztonságát. Ha a VSZ-országok közül néhány nem nevezhető megbízható kiindulási pontnak vagy tranzitbázisnak a szövetség más tagjai - nevezetesen a Szovjetunió számára - katonai hadműveletekhez, akkor ennek nyilvánvalóan következményei lesznek - mondta Heisbourg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy folyamat kezdeténél vagyunk, de hogy ez a folyamat hova fog vezetni, az nyitott kérdés. A keletei tömbben a változások példátlanul gyorsak, és ez komoly kockázatot jelenthet, például a Varsói Serződés belső biztonságára nézve, és megnehezít minden jóslást - mondták a szakemberek az éves jelentés ismertetésekor. A stratégiai tanulmányok intézetének éves jelentése több mint 140 ország fegyveres erőinek felépítéséről, katonai kiadásairól szól. Az idén szerepelnek a jelentésben először szovjet adatok a szovjet fegyveres erőkről, iletve a VSZ és a NATO egymásról szóló adatai. A VSZ-ről a jelentés megállapítja: Románia kivételével mindegyik tagállam bejelentette, hogy egyoldalúan lényeges mértékben csökkenti fegyveres erőit, katonai kiadásait. A jelentés mégis óvatosságra int: továbbra is igaz - hangoztatja -, hogy az európai szovjet hagyományos erők, különösen a frontvonal mentén, felépítésüknél és elhelyezésüknél fogva ,,meghaladják a Kelet reális védelmi szükségleteit,,. A jelentés szerint azonban, ha a bejelentett egyoldalú csökkentéseket végrehajtják, akkor gyakorlatilag meg fog szűnni a váratlan keleti támadás veszélye. (folyt.) 1989. október 5., csütörtök 16:48
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A stratégiai tanulmányok 2.
- A két nagyhatalom viszonyában ,,tartós jóidő,, tapasztalható, mindenek előtt az európai hagyományos fegyverek leszerelésében mutatkozó haladás következtében. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió is folytatta hadászati nukleáris fegyvereinek korszerűsítését, de lassabban, mint az előző években. Voltak korszerűsítések a hagyományos fegyverek terén is (harckocsik). A két nagyhatalom hadászati arzenálja lényegében egyenlő; az amerikaiaknak 1 968 hordozóeszközük van, a szovjeteknek 2 588. A közepes hatótávolságú nukleáris rakéták felszámolása különösebb fennakadás nélkül folyik, a washingtoni szerződésnek megfelelően. Június 1-ig a Szovjetunió 945 darabot semmisített meg, ami a szerződés által érintett rakétáinak 51 százaléka - közli a jelentés. A londoni intézet szerint a NATO-t megosztja a rövid hatótávolságú nukleáris fegyverek korszerűsítésének kérdése. A szövetség hagyományos fegyvereit illetően kevés a változás. A katonai kiadások reálértékben csak 4 országban emelkedtek (Görögország, Portugália, Dánia és Kanada), viszont lényegesen csökkentek Törökországban (több mint 10 százalékkal), Norvégiában, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban. Egyre nagyobb az eltérés az évi 3 százalékos növekedés elve és a tényleges gyakorlat között hangsúlyozza az intézet jelentése . +++ 1989. október 5., csütörtök 16:59
Vissza »