 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Dorogiak nyílt levele Németh Miklósnak
"A jelenleg kialakult állapot a bányászat dolgozóit, a helyi
testületeket teljesen kiszolgáltatottá teszi. Meglátásunk szerint a
kormányzat nem vizsgálja kellő alapossággal döntéseinek minden
következményét, és a feszültségek levezetésére ajánlott eszközökkel
csak a felszabaduló munkaerő töredékének gondjai oldhatók meg."
Amerika Hangja, Világhíradó:
A hidegháború befejezésének lehetősége
"A peresztrojkát átfogóan kell
bevezetni, nemcsak a szovjet gazdasági rendszert kell megreformálni,
hanem a politikai rendszert és az igazságszolgáltatást is. Szabad
piacnak, szólásszabadságnak és olyan intézményeknek kell
létrejönniük, amelyek nagyobb felelősséggel tartoznak a népnek, ez
pedig - mondotta Baker külügyminszter - demokratikusabb társadalmat
eredményezne, amely jobban tiszteletben tartja az emberi jogokat és
jogi normákat, és ez tartós alapot biztosíthat a konstruktívabb és
kevésbé fenyegő szovjet magatartásnak külföldön."
|
|
|
|
|
|
 |
Utca keresztelés
|
München, 1989. július 21. (SZER, Világhíradó) - Gadó György
kommentárját hallják arról, hogy indokolt-e megváltoztatni a Münnich
Ferenc utca nevét.
- Harmadszor ismételte meg a nemrég megalakult Magyar Október
Párt azt az utcai akcióját, aminek során a budapesti belvárosban
húzódó Münnich Ferenc utcát visszakeresztelte korábbi nevére, Nádor
utcának.
A megismétlés azért vált szükségessé, mert az egyik nap
kiragasztott feliratokat másnapra a hatóság eltávolítatta. Másodjára
is ugyan ez történt, és most - midőn e sorokat írom - nem tudom még,
vajon harmadszorra másként esett-e.
Van-e értelme ennek az akciónak, ennek a - mondhatnám úgy is -
szívóskodásnak? Bizonyára sokan vélekednek úgy, hogy mihaszna dolog
ez, felesleges kakaskodás, végtére is nem mindegy, mi a neve annak
az utcának? Változtat ez valamin? Nincs fontosabb dolgunk, sürgetőbb
bajunk? De ha már mindenáron meg akarják változtatni az utca nevét,
miért nem az illetékes hatósághoz benyújtott petíció útján
szorgalmazzák ezt, miért önkényes cselekvéssel akarnak célt érni?
Magam is hajlamos lennék elfogadni ezeket az ellenvetéseket, de
gondolkodóba ejt valami, az, ami a Kádár János temetése kapcsán
mutatkozott meg. Nevezetesen az a törekvés, hogy összebékítsék a
tüzet a vízzel, a forradalmat az ellenforradalommal. Az a törekvés,
aminek a fennálló hatalom bizonyos körei adnak hangot, de aminek a
társadalom egy része is hívéül szegődik, vagy inkább behódol, és
aminek a lényege az, hogy 1956 forradalmának látszólagos tisztelete
mellett fenntartsák a kádári ellenforradalom kultuszát.
Ezt veszélyes törekvésnek tartom. Veszélyes azért, mert
félrevezetheti a társadalom igazi demokráciát akaró erőit.
Lefegyverezheti őket, elhitetve, hogy nem kell ide semmiféle elszánt
ellenzéki tömegmozgalom, a mi felvilágosult és nagylelkű kommunista
pártunk magától is kész végrehajtani a kívánt változásokat. Miközben
ugye Kádár és fegyvertársai érdemét is elismerik, hiszen ők -
úgymond - valójában ugyanazt akarták. (folyt.)
1989. július 21., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|