|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Dorogiak nyílt levele Németh Miklósnak
"A jelenleg kialakult állapot a bányászat dolgozóit, a helyi
testületeket teljesen kiszolgáltatottá teszi. Meglátásunk szerint a
kormányzat nem vizsgálja kellő alapossággal döntéseinek minden
következményét, és a feszültségek levezetésére ajánlott eszközökkel
csak a felszabaduló munkaerő töredékének gondjai oldhatók meg."
Amerika Hangja, Világhíradó:
A hidegháború befejezésének lehetősége
"A peresztrojkát átfogóan kell
bevezetni, nemcsak a szovjet gazdasági rendszert kell megreformálni,
hanem a politikai rendszert és az igazságszolgáltatást is. Szabad
piacnak, szólásszabadságnak és olyan intézményeknek kell
létrejönniük, amelyek nagyobb felelősséggel tartoznak a népnek, ez
pedig - mondotta Baker külügyminszter - demokratikusabb társadalmat
eredményezne, amely jobban tiszteletben tartja az emberi jogokat és
jogi normákat, és ez tartós alapot biztosíthat a konstruktívabb és
kevésbé fenyegő szovjet magatartásnak külföldön."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés
|
------------ München, 1989. október 17. (SZER, A mai nap) - Budapesten folytatódik az Országgyűlés szeptemberben megkezdett ülésszaka. A délelőtti eseményekről jegyzetei alapján Kasza László tudósít a Parlamentből: Amikor ezeket a szavakat mikrofonba mondom, Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjeszti elő éppen - itt a Parlamentben - az alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslatot. Ezeket a mostani - békésnek nevezhető - perceket nagyon heves vita előzte meg a napirendi pontok ügyében. Kezdődött a vita azzal a bejelentéssel, hogy a kormány két sűrgősségi indítványt tesz, mégpedig állami érdekre hivatkozva. Az első: a törvényjavaslat elfogadása, illetve előterjesztésének lehetősége a munkásőrség feloszlatása ügyében, a második pedig két, népszavazásra benyújtott törvényjavaslat megvitatása. Ez utóbbi egyike a címer, a második a nemzeti ünnep kérdésében kell, hogy történjék. A kormány azt javasolja, hogy az elnökválasztással egy időben tegyék fel népszavazásra azt a kérdést, hogy a lakosság melyik címert akarja és melyik nemzeti ünnepet. Három alternatív lehetőséget soroltak fel a címer kérdésében: vagy koronás címer, vagy Kossuth, esetleg a mostani címer megtartása. A nemzeti ünnepek sorában pedig október 23-ika, március 15-ike, illetve augusztus 20-ikát. Szűrös Mátyás, a parlament elnöke közölte, hogy szigorúan véve az ügyrendi szabályzat szerint ezeket a javaslatokat nem szabadna elfogadnia, mert az ügyrend előírja, hogy a csak a parlamenti időszak megkezdése előtt lehet beadni ilyen indítványokat, és ez a mostani ülésszak a szeptemberinek folytatása, tehát nem új ülésszak. Azonban mégis lazaságot és rugalmasságot javasolt a képviselőknek, akik ezt meg is fogadták és nagy szótöbbséggel elfogadták azt a két javaslatot, hogy mindegyik kérdésben tárgyalni fog az Országgyűlés. (folyt.)
1989. október 17., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|