Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlési jelentés
---------------------- München, 1989. október 17. (SZER, Magyar híradó) - Most Budapesten tartózkodó munkatársunk, Kasza László tudósítása következik az Országgyűlés mai munkanapjáról: A Tisztelt Ház folyosóján leggyakrabban elhangzott kérdés az volt ma, miért intézett olyan éles támadást Király Zoltán, az eddig népszerű független szegedi képviselő a Szabad Demokraták Szövetségének népszavazást kezdeményező aláírásgyűjtési akciója ellen. Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetségének jogásza szívesen válaszolt bárkinek a Parlament folyosóján, hiszen azt mondja, Király Zoltán is elnökjelöltnek tekinti magát, elnökjelölti beszédet tartott. Természetesen Királyt is megkérdeztem, aki azt mondta: erről szó sincs. Bárhogy legyen, az újságírók nem Király Zoltán mondanivalójának lényegének kérdőjelezték meg elsősorban - ez nézet kérdése -, hanem a hangnemet, amikor erkölcstelennek, felelőtlennek nevezte az SZDSZ, ahogy ő mondta: radikális vezetőit. Dr. Balla Éva független képviselő - aki a múlt héten belépett az SZDSZ-be - visszautasította Király Zoltán vádjait. Ezzel csúcspontjára jutott a vita, amelynek háttere a következő: A Szabad Demokraták Szövetsége tegnap újabb aláíráscsomagot adott át Szűrös Mátyásnak, a parlament elnökének. Ezzel teljesítette az érvényes alkotmány feltételét, amely előírja 100 ezer aláírás esetén a népszavazás feltétel nélküli kiírását. Időközben már - mint tudjuk - 200 ezer aláírásról beszélnek. Mindenesetre 140 ezret átadtak. (folyt.) 1989. október 17., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Országgyűlési jelentés - 1. folyt.
Szűrös Mátyás, a parlament elnöke ezeket ma kora reggel továbította az Országgyűlés választási bizottságához, amely 30 nap alatt köteles megvizsgálni az aláírások hitelességét. De mivel előfordulhat, hogy a parlament most elfogad egy törvényt, amely november 25-ikére kiírja a köztársasági elnök választását, és egyidejűleg kiderül, hogy az elnökválasztásról még külön népszavazást kell kiírni, dr. Balla Éva azt javasolta, hogy egyelőre ne tűzzék napirendre a köztársasági elnök megválasztásának ügyét. A vita, amely itt kitört, igazi parlamenti vita volt, amiben keveredett az egyén érdekképviselete, a demagógia és a logikus érvelés. Kulcsár Kálmán felszólalása nem vetett igazán jó fényt tájékozottságára. Azt mondta, hogy nem látta azokat az aláírási íveket, amelyeket hetek óta minden utcán járó és metróval utazó magyar állampolgár láthatott. Sokan mondták: jó lenne, ha átszállna a Mercedesről például a metróra. Íme, egy rövid részlet ezekután abból a két interjúból, amelyet Tölgyessy Péterrel és Király Zoltánnal készítettem a Parlament folyosóján. A kérdésem az volt Tölgyessy Péterhez, hogy volt-e árukapcsolás a népszavazásra kiírt négy kérdés között. (Tölgyessy Péter nyilatkozata érthetetlen - rossz felvétel.) Király Zoltántól is megkérdeztem természetesen, hogy mi a véleménye Tölgyessy Péter tételéről, amelyet röviden így fogalmazhatnák meg: nem került volna a parlament elé négy népszavazásra feltett kérdésből három, ha nem szűrik ki a népszavazást. Íme, Király Zoltán válasza: (folyt.) 1989. október 17., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Országgyűlési jelentés - 2. folyt.
- Ez az, amivel én egész nem értek egyet. Elfogadom azt, hogy a parlament legitim volt, de politikai szempontból megkérdőjelezem. Magam is ezt vallom, sőt önmagam is azt javasoltam volna, hogy oszlassa fel a parlament önmagát, írjon ki nemzetgyűlési választásokat, s alkotmányozó nemzetgyűlés legyen. Jogi értelemben azonban nem. Ez a parlament legitim. Ilyen alapon tehát azt mondom, ha a parlament kezdeményezi és megtárgyalja a munkásőrséget, a munkahelyi pártszervezetek létét vagy nem létét, megtárgyalja a pártvagyonról szóló tájékoztatót, akkor fölöslegesnek tartom kiírni. Ha a parlament úgy döntene vagy a kormány, hogy nem oszlatja fel a munkásőrséget, én mint törvényhozó, kezdeményezem a bizalmi szavazást a kormány ellen, mert azt mondom, hogy ez a kormány akkor nem az én kormányom. Ha a parlament úgy dönt, hogy a munkahelyeken maradjon bent a pártszervezet, akkor én magam fogom kezdeményezni - mint törvényhozó - azt, hogy írjon ki népszavazást arról, hogy ez a parlament alkalmas-e arra, amire szerveződött. Tehát mindaddig, amíg törvényes lehetőségek vannak, amíg a népszavazást megtestesítő parlament ezekben nem döntött, addig én nem tartom helyesnek kiírni népszavazást ezekben a kérdésekben, különösen akkor, ha nagyon fontosnak tartom az árukapcsolást. Tulajdonképpen az SZDSZ részéről az egyetlen fontos szempont a köztársasági elnöki intézmény volt. Ehhez kapcsolni a többit, meg nem várva a parlamenti állásfoglalást, miután egyébként jogos lett volna mind a négy együtt, ha nem úgy dönt a parlament, akkor számomra elfogadható, így nem. (folyt.) 1989. október 17., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Országgyűlési jelentés - 3. folyt.
- De az érvelésük ugye nekik az, hogy amikor ők kiírták ezt, akkor még úgy nézett ki, ebből nem lesz semmiféle megegyezés, hiszen ezért nem írták alá azt az egyezményt. Sőt nem láttak kilátást arra, hogy a parlament egyrészt napirendre tűzi, hogyan fog dönteni ezekben a kérdésekben, ezért kérték ők a népszavazást. - De akkor, amikor ők elkezdték az aláírásgyűjtést, akkor már a parlament előtt bent volt, napirendi pontként tárgyalni fogja például a pártvagyon ügyét. - Egyébként mint tudjuk, a parlament a kitűnően szereplő dr. Balla Éva javaslata ellenére is napirendre tűzte a köztársasági elnök megválasztásának törvényjavaslatát. És még valami, hogy a késő délután se legyen unalmas: az alkotmány körüli vitában Raffay Ernő, a Magyar Demokrata Fórum szegedi képviselője javasolta, vegyék fel az alkotmányba, hogy minden idegen csapatot és katonai tanácsadót vonjanak ki az országból. Ezzel a parlament - amelynek üléséről Kasza László tudósított - elhalasztota ülését holnapra. +++ 1989. október 17., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »