Rendszerváltás és az MTI

	A módosított alkotmány - rövid ismertetése (2. rész)
A szuverén Magyar Köztársaság tiszteletben tartja más államok függetlenségét, elutasítja a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét. Ugyancsak az általános rendelkezések szabályozzák a jogalkotás rendjét. Ezek között szerepelnek a piacgazdasággal, a tulajdonformákkal, a család védelmével, az emberi lét természeti feltételeivel foglalkozó passzusok is. A gazdasági modellváltáshoz tartozóan egyenrangúnak nyilvánítja a köztulajdont és a magántulajdont, rögzíti a versenysemlegesség elvét, s támogatja a vállalkozás jogát és a verseny szabadságát. Az alkotmány értelmében tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes és feltétlen, valamint azonnali kártalanítás mellett lehet. Politikai értelemben jelentős, hogy a fiatalok helyzetére külön is felhívja a figyelmet a jogszabály, rögzítve, hogy a Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. Az alkotmány újraszabályozta a Minisztertanács feladatait, kiegészítette annak hatáskörét. A nemzetközi egyezmények szellemében újszerűen fogalmazta meg az alapvető jogokat és kötelezettségeket: a szabad mozgás és tartózkodási hely megválasztásának jogát, a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret, a vallás, a véleménynyilvánítás szabadságát, a szabad gyülekezés jogát, a nemek közötti egyenlőséget, az anyák külön védelmét, a gyermekek jogát, a kisebbségvédelmet, az állampolgárság jogát. Ez utóbbival kapcsolatban újdonságként vezette be, hogy a helyi tanácsok tagjainak választásakor a Magyarországon tartósan letelepedett, de nem magyar állampolgárok is rendelkeznek választójoggal. A jogok közé tartozik még a szakszervezetek alakításához, a pihenéshez való jog, az élet, a testi épség és az egészség védelme, a művelődéshez való jog. Az alkotmány összességében szakít az emberi, állampolgári jogok és kötelezettségek eddigi merev szembeállításával. A módosítás visszaállította - az 1946. évi I. törvényben szabályozott alkotmányos alapintézményként - a köztársasági elnöki tisztséget. (MTI) 1989. október 18., szerda 18:37
Vissza » Folytatásokkal »