|
|
 |
|
 |
A módosított alkotmány - rövid ismertetése (1. rész)
|
1989. október 18., szerda - ,,Magyarország köztársaság,, - rögzíti a népfelség elvéből kiindulva az alkotmány módosított szövege, amelyet nagy többséggel szerdán fogadott el az Országgyűlés. Ugyancsak ezen elvet foglalja jogszabályba az a rendelkezés, amely szerint a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé.
Az egypártrendszerből a többpártrendszerbe, a pártállamból a
jogállamba való békés politikai átmenet a korábbi alaptörvény
lényeges módosítását igényelte, ami sokak szerint jelentősebb
változást eredményezett, mint hoz majd a leendő új alkotmány.
Az új alaptörvény szabályozási elveit - mint ismeretes - a
parlament márciusban fogadta el, s a mostani módosítás már ennek
szellemében történt. A leglényegesebb változások az általános
rendelkezéseket érintették.
A most elfogadott módosítás kiiktatta az alkotmányból az
államszocializmusra, a marxista-leninista párt vezető szerepére
utaló rendelkezéseket, s deklarálja: a Magyar Köztársaság független,
demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a
demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek.
Az alkotmány értelmében meg kell teremteni a parlamentáris
demokrácia követelményeinek megfelelő, folyamatosan működő
Országgyűlés, valamint - az eddigi kollektív államfői testülettel
szemben - az egyszemélyi államfő és a parlamentnek felelős kormány
intézményi feltételeit. Biztosítani kell az igazságszolgáltatás
pártatlan, minden politikai befolyástól mentes működését. Ezzel
összhangban rendelkezik a demokráciát garantáló új intézmények - az
Alkotmánybíróság, az állampolgári jogok országgyűlési biztosai és az
Állami Számvevőszék - felállításáról.
Az immár sokadszor, ám ezúttal átfogóan módosított alaptörvény a
demokratikus hatalomgyakorlással összeegyeztethetetlennek minősít
minden erőszakos, egyeduralmi törekvést: tiltja a hatalom erőszakos
megszerzésére és kizárólagos birtoklására irányuló magatartást.
Mivel a társadalmi-politikai változások meghaladták azt a
nézetet, hogy a munkásosztály marxista-leninista pártjának vezető
szerepét alkotmányosan rögzíteni kell, így ezentúl a
többpártrendszer jogi kereteit jelöli ki az alkotmány. Ezzel
összefüggésben indokolttá vált, hogy a pártok és az állam
szétválasztását az alaptörvény rögzítse: a pártok nem gyakorolhatnak
közvetlenül közhatalmat, nem irányíthatnak semmiféle állami szervet.
(folyt.köv.)
1989. október 18., szerda 18:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (10.18-11.18) - Karabahi kaland
MTV2 nézői telefon:
"Már megint túlzásba esnek, már megint egész nap nincs más, csak politika. - Gondolják, hogy erre mindenki kiváncsi? Először indulnak a Képújsággal, a Képújság hireit megismétlik 5 perc múlva a hirekben. Mire jó ez? Meg kellene nézni... Pontatlanságok: azt mondják Kaliforniában 3oo ember halt meg, a hirekben már csak 2oo. Azt mondják, hogy 2,5 milliárd Ft-ért adtak be valutát, később 3 milliárdot mondanak. Nem lehet önöknek hinni, csak politizálnak.Az ember nem azért fizeti a tv-t, hasonlitsák össze egy osztrák tv műsorral.... "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|