|
|
|
|
Az Országgyűlés októberi ülésszaka elé (2. rész)
|
A képviselőknek arra kell válaszolniuk: egyidőben, avagy külön-külön tartsák-e meg a népszavazást és a köztársaságielnök-választást; milyen kérdésekben döntsön a nép? A jogászok között zajló vita azon alapszik: egyáltalán szükséges-e népszavazás elrendelése az elnökválasztás kitűzéséről. A tagadó álláspont képviselői abból indulnak ki, hogy a népszavazásról szóló törvény egyik tilalma értelmében népszavazást nem lehet elrendelni az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben. A köztársaságielnök-választás kitűzése, illetve annak következménye pedig e tilalom alá esik. A népszavazás megtartása mellett állást foglalók szerint viszont az elnökválasztás kitűzése semmiképpen sem tekinthető személyi kérdésnek, ezért a hatályos jogszabályok értelmében ki kell írni a népszavazást. Többféle vélemény vált ismeretessé a népszavazás, illetve a választás időpontjáról is. Vannak, akik szerint mindkettőt azonos időpontban kellene megtartani, különben a köztársasági elnök megválasztására az idén már nem kerülhet sor. Ez viszont azt a veszélyt rejti magában, hogy a népszavazáson a választópolgárok úgy döntenek: az új parlament válasszon köztársasági elnököt, de - biztos, ami biztos alapon - mégis voksolnak valamelyik elnökjelöltre. Mások úgy vélekednek, hogy időben elkülönülten, a népszavazás eredményének ismeretében lenne helyes választani. Ám sokak előérzete szerint a köztársaságielnök-választás legalább kétfordulós lesz, s így számukra valószínűtlennek tűnik, hogy a választópolgárok háromszor is elmennek szavazni. Első pillantásra technikai jellegűnek tűnik, ám alapvetően tartalmi kérdés, hogy a népszavazáskor hány szavazócédulát kell a választópolgár kezébe adni és azon vagy azokon mi szerepeljen. Az SZDSZ már ismert négy kérdése mellett ugyanis a kormány javasolta és az Országgyűlés elfogadta a címer és a nemzeti ünnep ilyetén kiválasztását is. Azaz: a népszavazáskor hat kérdésre kellene válaszolni, s emellett hetedikként dönteni a köztársasági elnök személyéről. Vannak, akik arra figyelmeztetnek: minél több a kérdés, annál nagyobb a tévedés lehetősége, s ennek következtében az érvénytelen szavazatok is megsokszorozódhatnak. (folyt. köv.)
1989. október 29., vasárnap 10:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (10.18-11.18) - Karabahi kaland
MTV2 nézői telefon:
"Már megint túlzásba esnek, már megint egész nap nincs más, csak politika. - Gondolják, hogy erre mindenki kiváncsi? Először indulnak a Képújsággal, a Képújság hireit megismétlik 5 perc múlva a hirekben. Mire jó ez? Meg kellene nézni... Pontatlanságok: azt mondják Kaliforniában 3oo ember halt meg, a hirekben már csak 2oo. Azt mondják, hogy 2,5 milliárd Ft-ért adtak be valutát, később 3 milliárdot mondanak. Nem lehet önöknek hinni, csak politizálnak.Az ember nem azért fizeti a tv-t, hasonlitsák össze egy osztrák tv műsorral.... "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|