Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - első munkanap (31. rész)
Tallóssy Frigyes (Budapest, 24.vk.) jogtanácsos kifejtette: egy pártérdekeken felülálló, nagy tekintélyü, bel- és külföldön ismert, szélsőségektől mentes, diplomáciai készséggel rendelkező jelöltet tudna elképzelni a köztársasági elnöki funkcióban, aki bölcs józanságával a különféle politikai áramlatok között kiegyenlítő szerepet tölt be. Egy ilyen elnököt csak a nemzet egésze választhat - jelentette ki -, ez nem sért pártérdekeket, valamennyi áramlat számára csak kedvező lehet. Figyelmeztetett arra is, ha amellett döntenek, hogy ne legyen elnökválasztás, az azt is jelenti, hogy a beterjesztett alkotmánytörvényt elfogadva legközelebb garantáltan csak az Országgyűlés választhat köztársasági elnököt, és ettől kezdve időtlen időkön keresztül. Amennyiben a képviselők a köztársasági elnök Országgyűlés általi választása mellett kötelezik el magukat, hibát követnek el - mondotta, hozzátéve, hogy az állampolgárok jelentős többsége közvetlen, általános, titkos szavazással képzeli el a választást. Hangsulyozta: aki ennek a nemzetnek nem óhajtja megadni azt a méltóságot, hogy elnökét maga válassza meg, azt is magyarázza meg a nyilvánosság előtt, hogy a nemzet csak arra jó, hogy népszavazást kezdeményezzen, de arra nem, hogy elnököt válasszon magának. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.), az Országos Ügyvédi Tanács ------------ elnöke vitába szállt Südi Bertalan képviselő azon indítványával, amelyben a Legfelsőbb Bíróság elnökének interpellálhatósága mellett szállt síkra. Úgy vélte, e javaslat tarthatatlan, mert veszélyeztetné a bíróság függetlenségét. A bíróság ugyanis mint a hatalmi ágak egyik része csak akkor tudja teljesíteni funkcióját, ha tökéletesen független és személyi garanciákat biztosítanak a független magyar bíráknak azáltal, hogy semminek és senkinek nincsenek alávetve, csak a parlament által elfogadott törvényeknek és a saját lelkiismeretüknek. Ezzel viszont nem egyeztethető össze Südi Bertalan elgondolása. Ha a parlament lehetővé teszi a Legfelsőbb Bíróság elnökének interpellálhatóságát, akkor ezzel indirekt módon azt is feltételezik, hogy az elnöknek joga van befolyásolni a bírák munkáját, esetleg kötelezheti őket egy másfajta ítélet meghozatalára. A Parlamentnek ez nem lehet célja. (folyt.köv.) 1989. október 17., kedd 17:41
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »