|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Tőkés László üzenete
"Az
egyetemes némaságban a kimondás szakítóerejét a megtapasztalt
valóság és a kényszerűen elhallgatott igazság folyamatosan és
fokozatosan felhalmozódó energiája adja. Az ,,itt állok, másként nem
tehetek,, szellemében történt kiállásnak, a ,,protestáló hitnek,,
bonyolultan gazdag előtörténete van."
BBC, Panoráma:
Nem mindenki látja szívesen az MSZP-t
"Miközben a
palamentben folyik a vita a politikai pártok legális működését
megalapozó törvényről, a kommunisták tegnap külön gyűlésen elítélték
az MSZMP átalakítását, és ma reggel tárgyaltak volt főtitkárukkal,
Grósz Károllyal, s megpróbálták rábeszélni: vegye át a
fundamentalisták vezetését az általános választások előkészületében."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első munkanap (30. rész)
|
Dr. Kereszti Csaba (Hajdú-Bihar m., 4. vk.), a Hajdú-Bihar megyei ------------------ főügyész egyetértett azokkal a felszólalókkal, akik hangoztatták: a parlament történelmi feladat előtt áll. A törvényjavaslat ugyanis teljes mértékben szakít az 1949. évi, úgynevezett sztálini alkotmánnyal, s új lapot nyit a magyar nemzet történelmében - mondotta. Szükségesnek tartotta, hogy az alkotmány elé egy olyan preambulumot szerkesszenek, amelyben rögzítik a legfontosabb elveket. Javasolta, hogy a parlament ne csak megállapítsa a költségvetést és annak végrehajtását, hanem egyúttal állapítsa meg először az államháztartás mérlegét, majd hagyja jóvá a költségvetést és annak végrehajtását. A képviselő érthetetlennek tartotta, hogy a köztársasági elnöknek a rendkívüli, illetve szükségállapot kihirdetésére vonatkozó döntését még utólag sem kell a parlamentnek felülvizsgálnia. Indítványozta, hogy követeljék meg: ha nem is előzetesen, de utólag az Országgyűlés értékelje az intézkedés alkalmazásának törvényességét. A képviselői összeférhetetlenséggel összefüggésben azt javasolta, hogy a minisztertanácsi tagság és a politikai államtitkári funkció legyen összeegyeztethetetlen a képviselői mandátummal. Kérte továbbá annak pontosítását, hogy a köztársasági elnök mikor oszlathatja fel az Országgyűlést. Egyetértett azzal, hogy képviselőkből összeállított ítélkező tanács végezze el a vizsgálatot akkor, ha a köztársasági elnök bűncselekményt követne el. Fontosnak tartotta azonban, hogy ez a vizsgálat csupán a ténymegállapításra, a jogi minősítésre szorítkozzék, s a funkcióból való elmozdítás az országgyűlés hatáskörébe tartozzon. (folyt. köv.)
1989. október 17., kedd 17:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|