|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF állásfoglalása
"A vidéki Magyarország esélyegyenlőségének megteremtése érdekében
szükségesnek tartjuk:
- a települések önállósodási törekvéseinek ne szabhasson gátat
az igazságtalan közteherviselés (például a szolgáltatások eltérő
díjszabása és az úgynevezett fejkvótarendszer);
- az önkormányzatok gazdasági alapjának megteremtése érdekében a
nemzeti jövedelem szükséges része keletkezési helyén maradjon."
BBC, Panoráma:
A kisebb pártok helyzete
"... Krassó Györggyel, a Magyar
Október Párt vezetőségi tagja: a Magyar Október Párt október 12-ikén közleményt hozott
nyilvánosságra, illetve próbált nyilvánosságra hozni, amelyben
koalíciót javasolt, választási koalíciót az összes ellenzéki erőnek,
azt kívánva, hogy a választásokon, a választási lapon csupán két
kocka legyen: kommunista, vagy demokratikus front.
Ezt a közleményt, amelyet leadtunk a Magyar Távirati Irodának és
személyesen bevittük a lapokhoz, egyetlen újság, egyetlen
tömegtájékoztatási eszköz nem közölte."
|
|
|
|
|
|
|
EK-Magyarország: Esclimont után (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1989. október 16. hétfő (MTI-TUD) - Jacques Delors vasárnapi állásfoglalása a Lengyelországgal és Magyarországgal - az EFTA-országok vonatkozásában tervezett megállapodás mintájára - kötendő egyezményről része azoknak az elgondolásoknak, amelyeket a kelet-európai változások gyors üteme ihletett az Európai Közösségben, és összhangban áll azzal az akciótervvel, amelyet januárban ismertetett a közösség kezdeményező, javaslattevő és végrehajtó szervének vezetője a strasbourgi Európa Parlament előtt - fejtették ki hétfőn az Európai Közösségek Bizottságához közel álló források az MTI tudósítójának.
Jacques Delors, az Európai Közösségek bizottságának elnöke először nyilatkozott a nyilvánosság előtt úgy - a tizenkettek külügyminisztereinek az Esclimont-kastélyban, Chartres közelében tartott kötetlen találkozóját követő vasárnapi sajtóértekezletén - hogy amennyiben Lengyelországban és Magyarországon folytatódnak a politikai és gazdasági változások, a közösség fontolóra vehet egy olyasfajta megállapodást velük, mint amilyennek kialakításán jelenleg EFTA-beli partnereivel dolgozik. A januári strasbourgi európa-parlamenti ülésszakon, a közösség 12 országában választott képviselők előtt mondott beszédében Delors egyfelől kifejtette (és ezt az esclimonti kastélyban is megerősítette), hogy a közösség bárminemű kiszélesítését meg kell előznie az 1992 végére tervezett nagypiac kiteljesítésének, a 12 tagállam közötti áru-, tőke- és munkaerőforgalmat gátló akadályok lebontásának, a gazdasági és pénzügyi unió építésének. Az EFTA-országokhoz fordulva Delors akkor két kérdést vetett fel: az egyik az, hogy amennyiben a közösségi integráció előnyeiből részesülni kívánnak, akkor annak az ,,árához,, is hozzá kell járulniok, vagyis vállalniok kell a közös kereskedelempolitika kényszereit, az összehangolással járó törvényhozási kötelezettségeket. Másrészt leszögezte, hogy a közösség nem pusztán gazdasági, de politikai unióra is törekszik, ami növekvő együttműködést jelent külpolitikai és biztonsági - katonai - kérdésekben. Ezeknek az érveknek alapján Delors inkább az EFTA-országokkal való együttműködés erősítése és kiszélesítése mellett szállt síkra. (folyt.)
1989. október 16., hétfő 19:02
|
Vissza »
|
|
EK-Magyarország: Esclimont után (2.rész)
|
A strasbourgi beszédben Delors a továbbiakban Gorbacsov ,,Európa- házáról,, szólva állást foglalt a béke, a csere és az együttműködés mellett, ugyanakkor leszögezte, hogy inkább egy ,,Európa-faluról,, beszélne, amelyben a közösségnek meglenne a maga épülete - annak kapui azonban nyitva állnának a szomszédokkal való csere előtt. Az EFTA-országok a strasbourgi felhívás nyomán tartott oslói értekezletükön elhatározták a közösséggel folytatandó párbeszéd elmélyítését, s ezt követően nyáron miniszteri találkozóra került sor a közösség és az EFTA-országok között. Ezen úgy döntöttek, hogy az elkövetkező hónapokban megvizsgálják az EFTA és az EGK közötti intézményes kapcsolatok fejlesztésének lehetséges módjait. Az EFTA és az EGK már 1973-ban szabadkereskedelmi egyezményt kötött az iparcikkekre vonatkozólag. A nyáron az EFTA tagjai közül Ausztria hivatalosan kérte a közösségbe való felvételét. Az MTI tudósítóját tájékoztató közöspiaci forrás reálisnak nevezte azt a lehetőséget, hogy Magyarország és Lengyelország előbb az EFTÁ-val kössön intézményes megállapodást, amelynek alapján az EFTÁ-nak nyújtandó közösségi kedvezmények kiterjedhetnének a két országra. Mindez, fűzte hozzá, jelenleg a reflexiók egyike lehet, utalva arra, hogy például Genscher nyugatnémet külügyminiszter az EGK-tagságot sem tartotta hosszabb távon eleve lehetetlennek a maga elgondolásában. Az esclimonti kastélyban tartott kötetlen találkozó pontosan az ilyen elképzelésekkel kapcsolatos szabad eszmecserére szolgált. A közösség külügyminiszterei, akárcsak többi szakminiszterei, minden félévben rendeznek ilyen kötetlen eszmecseréket. A közöspiaci forrás szerint még nem lehet pontosat mondani Roland Dumas, a közösségek soros elnökségét betöltő Franciaország külügyminisztere és Jacques Delors közös budapesti és varsói látogatásának dátumát illetően. A látogatásra várhatóan novemberben kerül sor. Ez annyit jelentene, hogy a strasbourgi EGK- csúcsértekezleten, december 8-9-én a Tizenkettek már e megbeszélések eredményének ismeretében tekinthetnék át a kelet-európai reformfolyamat támogatásával kapcsolatos politikájukat. +++
1989. október 16., hétfő 19:09
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|