 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF állásfoglalása
"A vidéki Magyarország esélyegyenlőségének megteremtése érdekében
szükségesnek tartjuk:
- a települések önállósodási törekvéseinek ne szabhasson gátat
az igazságtalan közteherviselés (például a szolgáltatások eltérő
díjszabása és az úgynevezett fejkvótarendszer);
- az önkormányzatok gazdasági alapjának megteremtése érdekében a
nemzeti jövedelem szükséges része keletkezési helyén maradjon."
BBC, Panoráma:
A kisebb pártok helyzete
"... Krassó Györggyel, a Magyar
Október Párt vezetőségi tagja: a Magyar Október Párt október 12-ikén közleményt hozott
nyilvánosságra, illetve próbált nyilvánosságra hozni, amelyben
koalíciót javasolt, választási koalíciót az összes ellenzéki erőnek,
azt kívánva, hogy a választásokon, a választási lapon csupán két
kocka legyen: kommunista, vagy demokratikus front.
Ezt a közleményt, amelyet leadtunk a Magyar Távirati Irodának és
személyesen bevittük a lapokhoz, egyetlen újság, egyetlen
tömegtájékoztatási eszköz nem közölte."
|
|
|
|
|
|
 |
Szerepcserék a politikában?
|
---------------------------
London, 1989. október 16. (BBC, Panoráma) - Munkatársunk, Szente
Péter a minap beszélgetett Körösényi Andrással(?) a Közgazdasági
Egyetem politológia tanszékének tudományos munkatársával, aki
Soros-ösztöndíjjal jelenleg az oxfordi egyetemen tanul.
Munkatársunk első kérdése az volt: helyes-e a megítélés,
miszerint Magyarországon a reformkommunista és ellenzéki értelmiség
szerepét most hivatásos politikusok veszik át?
- Egyetértek, hiszen a Kádár-rendszer utolsó évtizedében a
politikai erjedés két legfontosabb előrevivője volt az a két
csoport, amit említettél. Tehát egyrészt az MSZMP-hez kötődő
reformer erők, az úgynevezett reformkommunisták, a reformértelmiség,
másrészt pedig a hetvenes, nyolcvanas évek fordulójától létező
úgynevezett demokratikus ellenzék.
A nyolcvannyolcas év végétől azonban sorra kezdtek alakulni
egyrészt az értelmiség, az ellenzék csoportjaiból létrejövő
politikai szervezetek, politikai pártok, és a nyolcvankilences évre
ezek vették át a politikai folyamatok előrevitelének a szerepét.
Tehát annak a fajta reformértelmiségnek a szerepköre, amelyik
jogállamot akart, demokratikus szocializmust akart egypártrendszer
keretein belül, megszünt.
- Mennyire mondható az, hogy ez a reformértelmiség maga is
változott és átment ebbe az új politikai irányzatba - személyileg is
és ideológiailag is?
- Részben történtek ilyen próbálkozások, hogy az új politikai
csoportokba, pártokba belépnek, beintegrálódnak régi
reformértelmiséghez tartozó emberek. A többségükre azonban az
mondható el, hogy megmaradtak az MSZMP körül, az MSZMP érdekkörében,
kivéve mondjuk olyanokat, akiket az emlékezetes nyolcvannyolc
tavaszán kizártak az MSZMP-ből - négy neves reformértelmiség.
- Bihari például. (folyt.)
1989. október 16., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|