Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés ülésszaka elé (1. rész)
1989. október 16., hétfő - Kedden folytatódik az Országgyűlés szeptemberi ülésszaka. Sokak véleménye szerint történelmi jelentőségű feladata vár a képviselőkre: az úgynevezett sarkalatos törvények - az Alkotmány módosításáról, az Alkotmánybíróságról, az Állami Számvevőszékről, az országgyűlési képviselők választásáról, a köztársaságielnök-választásról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény - megalkotása. Ezeken túlmenően törvényjavaslatot terjeszt elő a Minisztertanács az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról. A parlament - Király Zoltán Csongrád megyei képviselő határozatban elfogadott indítványának megfelelően - tájékoztatást kap a társadalmi szervezetek vagyonáról; Vassné Nyéki Ilona (Pest megye) ugyancsak határozatban elfogadott indítványára várhatóan ismét módosítják a földtörvényt. Napirendre tűzik Roszik Gábor (Pest megye), Debreczeni József (Bács-Kiskun megye), Marx Gyula (Zala megye) és Raffay Ernő (Csongrád megye) indítványát október 23-a nemzeti ünneppé, illetve munkaszüneti nappá nyilvánításáról. A Minisztertanács várhatóan törvényjavaslatot nyújt be a Munkásőrségről. A plénum több személyi kérdésben is dönt. A parlamentnek a törvényekhez kapcsolódóan három kérdésben külön is határoznia kell. Amennyiben elfogadja a köztársasági elnök választásáról szóló törvényt, döntenie kell a választás időpontjának kitűzéséről is. A Minisztertanács népszavazást kezdeményezett az állami címer kiválasztása érdekében; ezt a kezdeményezést az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága támogatta - a népszavazás kiírására vonatkozó döntés a parlament jogkörébe tartozik. Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvénnyel kapcsolatban a jogalkotók indokoltnak tartják, hogy az Országgyűlés állást foglaljon az internált, valamint kitelepített személyek sérelmeinek orvoslásáról is. Az Országgyűlés munkáját ezúttal nem ,,terhelik,, interpellációk és kérdések. A szeptemberi ülésszak folytatásáról van ugyanis szó, s az erre az ülésszakra benyújtott valamennyi interpellációt és kérdést még szeptemberben megtárgyalta a parlament. Az újabb interpellációkat és kérdéseket a házszabály értelmében a következő - október 31-i - ülésszakra benyújtottaknak kell tekinteni. (folyt. köv.) 1989. október 16., hétfő 16:20
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés ülésszaka elé (2. rész)
Ismeretes, hogy a köztársasági elnöki intézmény bevezetésével megszűnik az Elnöki Tanács. A testület azonban úgy döntött, nem várja meg a módosított Alkotmány elfogadását, hanem előre benyújtja lemondását. Már a regionális képviselőcsoport-tanácskozásokon, valamint a parlamenti állandó bizottságok ülésein is kirajzolódott: melyek azok a főbb kérdések, amelyek élesen vetődhetnek fel a plénumon vitájában is. Ezek tapasztalatai szerint megoszlik a törvényhozók véleménye arról, hogyan viszonyuljanak a törvényhozók a politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodáshoz. Vannak, akik elsősorban a nép érdekét, a jogállamiság megteremtését, az átmenet békés jellegét tartva szem előtt, a törvényalkotást ítélik elsődlegesnek, így vállalják a megállapodás esetleges ,,felrúgását,, is. Mások nem csupán a megállapodás szelleméhez, de betűihez is ragaszkodnak, azt tartják elsődlegesnek, és vannak, akik a kompromisszumos megoldásra hajlanak e kérdésben. A politikai egyeztető tárgyalásokon aláírt megállapodás és a törvényhozás dilemmáját a legélesebben a köztársasági elnök választásáról zajló vita érzékeltette és érzékelteti mind a mai napig. Az eddigi véleménynyilvánítások szerint több képviselő a megállapodásnak megfelelő megoldást támogatja, azaz azt, hogy most népszavazás döntsön a köztársasági elnök személyéről, az új parlament megválasztása után pedig ez az Országgyűlés jogkörébe tartozik. Mások szerint viszont most - hiszen mindössze néhány hónapról van szó - semmi sem indokolja a köztársasági elnök megválasztását, azt az újonnan megválasztott Országgyűlésre kell bízni. Megint mások úgy vélik, a köztársasági elnök megválasztását mindenkor a népre kell bízni. A döntést nehezíti a Szabad Demokraták Szövetségének aláírásgyűjtő-kampánya, amely a többi között annak a kérdésnek a megválaszolására követel népszavazást, hogy szükséges-e a köztársasági elnök megválasztása a parlamenti választások előtt. Az SZDSZ-nek már birtokában van a népszavazás kötelező kiírásához szükséges 100 ezer aláírás - ezeket két részletben át is nyújtották a parlament elnökségének. Arról viszont még a jogászok is vitatkoznak, hogy a benyújtás ténye halasztó hatállyal bír-e egy még el nem fogadott törvényre tekintettel. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény sarkalatos pontja az egyéni, illetve a területi listás választókerületekben megszerezhető képviselői helyek aránya. Az ezzel összefüggő javaslatok többsége ezt az arányt kívánja megváltoztatni az egyéni választókerületek javára. (folyt. köv.) 1989. október 16., hétfő 16:26
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés ülésszaka elé (3. rész)
Az eddigi viták alapján kérdéses az is: létrehozzák-e az Állami Számvevőszéket. Számos képviselő véleménye szerint ugyanis ennek ma még nincsenek meg sem a jogi, sem pedig a gazdasági feltételei. (MTI) 1989. október 16., hétfő 16:27
Vissza » A hírhez kapcsolódik »