Rendszerváltás és az MTI

	A Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének állásfoglalása (1. rész) (OS)
1989. október 11., szerda - Rövid időn belül az Országgyűlés elé kerülnek a politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadott úgynevezett sarkalatos törvények. A magyar közvéleményben, de különösen az úgynevezett ellenzéki pártok soraiban nagy várakozás előzi meg az országgyűlési vitát, mert úgy ítélik meg, hogy ha az Országgyűlés ezeken bármit módosít, az egyenlő a közmegegyezés felrugásával. Mások, köztük a képviselők egy része az Országgyűlés szuverenitásának, a képviselők jogainak korlátozását látják ebben a megállapodásban. Ilyen ellentmondások miatt az alkotmány-jogtudománnyal foglalkozók egyesülete szükségesnek tartotta e kérdésben az állásfoglalást. Egyik oldalról meg kívánjuk védeni az Országgyűlésnek azt a jogát, hogy a nemzet alkotmányos sorskérdéseiben szuverén döntéseket hozhasson, másrészt rá kívánunk mutatni mai politikai helyzetünk bonyolultságára, többek között arra, hogy a politikai egyeztető tárgyalásoknak ma közjogi jelentőségű szerepe van. Mint minden modern demokratikus államban, így Magyarországon is a parlamentet kell a legfelsőbb állami szervvé tenni, amely a választójogosult állampolgárok akaratából a törvényhozás letéteményese. Ennek természetes feltétele, hogy az Országgyűlés fejezze ki a társadalom valóságos érdek- és véleményviszonyait. Egy ilyen országgyűlés hatásköre jogilag korlátlan, ránézve egyetlen személy, szerv, vagy szervezet sem hozhat kötelező határozatot, ugyanakkor napirendre tűzhet minden olyan kérdést, amelyet a képviselők fontosnak tartanak. Az utóbbi években mélyreható változások indultak meg hazánkban. A különböző politikai csoportok, pártok megjelenésével szükségessé váltak a politikai tárgyalások, az addig kizárólagos politikai hatalmat gyakorló MSZMP és az újonnan kialakult csoportok közötti egyeztetések. E sürgető igény hozta létre az ellenzéki kerekasztalt, majd részvételével a háromoldalú politikai egyeztető tanácskozást. Ezzel a politikai egyeztetés részben kívül került a parlament keretein. A mai helyzetben, a létező politikai struktúrára épülő Országgyűlés megválasztása előtt a politikai hatalom legitimitását a létező Országgyűlés a politikai egyeztető tárgyalásokkal együtt képes biztosítani. (folyt.köv.) 1989. október 11., szerda 18:31
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének állásfoglalása (2. rész) (OS)
Úgy tűnik azonban, hogy a politikai egyeztető tárgyalások szerepe és funkciója egyes résztvevők számára tisztázatlan maradt. Úgy gondolják, hogy az Országgyűlés funkcióját az egyeztető tárgyaláasok vehetik át azzal, hogy ténylegesen az ott kialakult álláspontok elfogadására kötelezhetik az Országgyűlést. Zavart okoz az is, hogy az egyeztető tárgyalásokon már nem politikai törekvésekről, az államszervezet alkotmányos felépítésének elveiről volt szó, hanem konkrét törvénytervezeteket, törvényszövegeket állapítottak meg. Ez részben érthető abból a politikai szervezetek közötti bizalmatlanságból, amely ma jellemzi politikai életünket. Érthető, de fenntartás nélkül el nem fogadható. Mindez a parlament munkájában eddig is jól érzékelhető zavart okozott. Mindezek alapján a Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete szükségesnek tartja az alábbi állásfoglalás közzétételét: 1. A politikai egyeztetésekre a jelenlegi körülmények között feltétlenül szükség van. A politikai tárgyalásoknak politikai álláspontok egyeztetése, politikai törekvések kifejezése a feladata még akkor is, ha ezeknek a tárgyalásoknak ma közjogi jelentősége is van. 2. Az országgyűlés jogosult a szuverenitásból eredő összes jog gyakorlására. Nincs alárendelve az egyeztető tárgyalások résztvevőinek sem együttesen, sem külön-külön. Politikailag indokolatlan, alkotmányjogilag megengedhetetlen, hogy a parlament e háromoldalú vitafórum játékszerévé váljon. Ez ugyanis az Országgyűlés intézménye tekintélyének olyan mértékű rombolásával jár, amelynek alkotmányos konzekvenciái hosszú távon beláthatatlanok. Nem követ hosszú távú politikát az, aki a máért eladja a holnapot azzal, hogy a mai Országgyűlés kompetenciáját elvitatja és ezzel holnapra is lehetővé teszi bármely politikai áramlat számára, hogy ezt megtehesse. Az Országgyűlést, mint nemzeti intézményt meg kell védeni az ilyen törekvésekkel szemben. Megbizatásának hátralévő idejében parlamentünkre még felelősségteljes, komoly feladatok várnak. Ezeket teljesíteni csupán egy, jogainak tudatában lévő Országgyűlés képes. Őrizze meg tartását (folyt.köv.) 1989. október 11., szerda 18:34
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének állásfoglalása (3. rész) (OS)
3. Ugyanakkor álláspontunk az, hogy a háromoldalú tárgyalások megállapodásai a közmegegyezés, a békés átmenet politikai dokumentumai, amelyek az Országgyűlést jogilag ugyan nem kötik, de azok politikai mérlegelés tárgyai. A javaslatok feltétel nélküli átszabása, módosítása ezt a megegyezést rombolhatja. Nagy felelősség hárul tehát a képviselőkre, ha komoly megfontolás, a különböző politikai vélemények ismerete nélkül, egyéni ambíciók alapján kérdőjelezik meg a beterjesztett megoldásokat. A közmegegyezés érdekében kompromisszumokra van szükség és ezt a kompromisszumot az Országgyűlésben is meg kell kötni Budapest, 1989. október 11-én. (OS) 1989. október 11., szerda 18:36
Vissza » A hírhez kapcsolódik »