![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az MDF állásfoglalása
"A vidéki Magyarország esélyegyenlőségének megteremtése érdekében
szükségesnek tartjuk:
- a települések önállósodási törekvéseinek ne szabhasson gátat
az igazságtalan közteherviselés (például a szolgáltatások eltérő
díjszabása és az úgynevezett fejkvótarendszer);
- az önkormányzatok gazdasági alapjának megteremtése érdekében a
nemzeti jövedelem szükséges része keletkezési helyén maradjon."
BBC, Panoráma:
A kisebb pártok helyzete
"... Krassó Györggyel, a Magyar
Október Párt vezetőségi tagja: a Magyar Október Párt október 12-ikén közleményt hozott
nyilvánosságra, illetve próbált nyilvánosságra hozni, amelyben
koalíciót javasolt, választási koalíciót az összes ellenzéki erőnek,
azt kívánva, hogy a választásokon, a választási lapon csupán két
kocka legyen: kommunista, vagy demokratikus front.
Ezt a közleményt, amelyet leadtunk a Magyar Távirati Irodának és
személyesen bevittük a lapokhoz, egyetlen újság, egyetlen
tömegtájékoztatási eszköz nem közölte."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Október 23-ikára vonatkozó törvényjavaslat
|
![](../img/spacer.gif)
------------------------------------------ London, 1989. október 12. (BBC, Panoráma) - Szakonyi Péter beszámol arról az október 23-ikára vonatkozó törvényjavaslatról, amely a Jogi Bizottság elbírálására vár: - Nem megbocsátástól vezérelt elhatározásról van szó, hanem annak kinyilvánításáról, hogy a politikai bűncselekmények miatti elítélésnek nem volt jogalapjuk. Az 1956-os népfelkelés résztvevői a nemzet boldogulása érdekében a diktatórikus felfogású sztálinista politikát kívánták felváltani a demokratikus, nemzeti arculatú szocializmus gyakorlatával. Az e politikai felfogásnak megfelelő magatartás ezért nem minősülhet bűncselekménynek. Ez a néhány mondat nem egy ellenzéki felhívásból vagy egykori szamizdat-kiványból származik, hanem az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvénytervezetből. A törvénytervezet, amely a sarkalatos törvények között megbújva, az október 17-ikén kezdődő parlamenti ülésszak egyik témája lesz, most kerül a Jogi Bizottság ülése elé. A törvényjavaslat az 1956. október 23. és 1963. április 4. között a népfelkeléssel összefüggésben elkövetett politikai bűncselekmények, valamint az ahhoz kapcsolódó és harci cselekmények során elkövetett köztörvényes bűncselekmények mentesítéséről rendelkezik majd. Semmisnek nyilvánítja ezeket a bűncselekményeket, és gondoskodik arról is, hogy mindazok a joghátrányok, amelyek az elítélteket érintették, megszűnjenek. A tervezetben azonban jónéhány kérdőjel is található. Az első rögtön az időpont megjelölése, hogy az 1963. április 4-ike után is ítéltek, vagy ítélhettek el olyan embereket, akik például egyszerűen megemlékeztek csak az 1956-os népfelkelés, vagy forradalom évfordulójáról. (folyt.)
1989. október 12., csütörtök
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Október 23-ikára vonatkozó törvényjavaslat - 1. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
A második kérdőjel pedig: a bűncselekmény kategóriájának értelmezése nem terjed ki a nem harci cselekményekkel kapcsolatos közbűntényekre. Érdekes módon és a törvénykezésnek a gyakorlatával megegyezően a törvényjavaslat ezekre is talál kiskapukat. Az 1963. április 4-ike után megtörtént ítéleteknél egyedi felülvizsgálat lehetőségét hagyja nyitva, és azokat a bűncselekményeket, amelyeket nem harci cselekmények során követtek el, szintén egyéni felülvizsgálattal kívánja orvosolni. A törvényjavaslat egyben felhívja a Minisztertanácsot, hogy gondoskodjék a semmisnek tekintendő elítélésekkel érintett személyek munkaviszonyának és társadalombiztosításának rendezéséről. Ez az utóbbi azért is fontos, hiszen tegnap jelent meg az országos társadalombiztosítási főigazgatás és Belügyminisztérium közös közleménye arról, hogy mit kell tenni azoknak, akiket érint a Minisztertanács október 4-ikei rendelete, amely az 1945. január 1. és 1948. december 31-ike között internáltakra, a kitelepítettekre, valamint Szovjetunióba munkavégzésre szállított magyar állampolgárokkal kapcsolatos. A napilapokban is megjelent részletes leírás tartalmazza, mit kell tenni az érintetteknek ahhoz, hogy a Minisztertanács által elrendelt nyugdíjkiegészítéshez hozzájussanak. Ez azért is nagyon jelentős, hiszen a Minisztertanács rendelete óta eltelt időben többezer jelentkezés futott be a Belügyminisztérium titkárságára és a Társadalombiztosítási Főigazgatáshoz, kérve azt, hogy biztosítsák számunka az 500 forintos nyugdíjkiegészítést. +++
1989. október 12., csütörtök
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|