 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Gál Zoltán tiltakozik
"Az október 12-i rádió-híradásokból
és az október 13-i Népszabadságból értesültem arról, hogy az
úgynevezett Kádár János Társaság Ideiglenes Központi Bizottsága
többek között számomra is ,,fenntartott egy helyet,, Politikai
Irodájukban. A nevemmel kapcsolatos és a megkérdezésem nélkül
közzétett információt sértőnek tartom. Kijelentem, hogy a
társasággal semmiféle kapcsolatom nem volt, és nem is lesz, mert
annak politikai felfogásától a leghatározottabban elhatárolom magam."
BBC, Késő esti panoráma:
Űrfegyverkezés
"Az űrben telepített rakétaelhárítási rendszer, népszerűbb nevén
az amerikai kormányzat csillagháborús terve, mindig is sok vitára
adott okot, amióta Reagan elnök 83-ban először körvonalazta azt. A
bírálók szerint kidobott pénz, mivel soha nem lesz működőképes,
ezenfelül a 72-es antiballisztikus rakétaegyezmény megsértéseként is
felfogható. Hozzátették, hogy növelné a bizonytalanságot stratégiai
szinten, és akadályt képezne a stratégiai nukleáris leszerelési
szerződés útjában, melyet Moszkvával kötnének."
|
|
|
|
|
|
 |
Az idegenforgalmi szakma nem tehet a passzívumról (2. rész)
|
Gellai Imre kereskedelmi miniszterhelyettes, az OIT elnöke
beszámolt arról, hogy az idegenforgalom fejlesztési koncepciójáról
előterjesztés készült, amelyet még az idén a kormány elé kívánnak
terjeszteni. Az 1992-ig szóló program abból indul ki, hogy az ország
iránti idegenforgalmi érdeklődés csak úgy tartható fenn, ha
erőteljesen növekszik a fogadóképesség - a szálláshelyek száma -, s
jelentősen nő a szolgáltatások színvonala. Meghatározó jelentőségű
ebben a külföldi tőkebefektetések ösztönzése, valamint a magántőke
fokozottabb bevonása. Az a cél, hogy legalább 5-6 ezer magasabb
kategóriájú szálláshely létesüljön a fővárosban, s további 3-4 ezer
a vidéki gyógyidegenforgalmi központokban. Bővíteni kell az
alacsonyabb színvonalú, olcsóbb szállások körét is; a társadalmi
szervek, vállalatok üdülőinek bevonására is számítanak.
A Budapest-Bécs világkiállítással kapcsolatban a szakemberek
állást foglaltak amellett: ezt a lehetőséget nem szabad
elszalasztani. Úgy tűnik, a felkészülés egyelőre lassabban halad a
kelleténél, s félő, hogy főként a közlekedési infrastrukturális
beruházásokra nem marad elég idő.
A tanácskozáson többen is szóvá tették az utazási deviza csekk
bevezetésével kapcsolatos kapkodást és az előkészítés hiányosságait.
A csekket kiszolgáltató irodákban nem tudtak kellőképpen
felkészülni, a csekkek kezelése nehézkes, s ráadásul hiány is van
belőlük. Arról nem is beszélve: felháborodást keltett, hogy
Ausztriában, a csekk beváltásakor, rendkívül magas, 10-15 százalékos
kezelési költséget számítanak fel. Gellai Imre elmondta, hogy a
devizacsekk bevezetésének módjáról maga is a hivatalos
közleményekből értesült. Tőkei Vince, a Magyar Nemzeti Bank
főosztályvezetője - aki tagja az OIT-nek - kifejtette, hogy az
utazási csekk kötelező bevezetése az egyik szükséges eleme a
lakossági deviza számlarendszer korszerűsítésének. Létét indokolja
az is, hogy az év nagy részében bankjegyellátási gondok voltak. Mint
mondotta, a Magyar Nemzeti Bank azért fogadta el a Citycorp
ajánlatát, mert megítélése szerint ez a cég nyújtotta a legkedvezőbb
feltételeket. Így egyebek között azt, hogy nem számolja fel az egy
százalékos forgalmazási díjat.
Az a tény azonban, hogy a legtöbben Ausztriába utaznak
Magyarországról, viszont az ottani bankok számolják fel a
legmagasabb kezelési költséget, arra ösztönözte az MNB-t, hogy
tárgyalásokat kezdeményezzen osztrák partnereivel az osztrák
schilling-csekk bevezetéséről, vagy a jelenlegi csekk beváltásának
könnyítéséről. (MTI)
1989. október 13., péntek 16:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|