|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Gál Zoltán tiltakozik
"Az október 12-i rádió-híradásokból
és az október 13-i Népszabadságból értesültem arról, hogy az
úgynevezett Kádár János Társaság Ideiglenes Központi Bizottsága
többek között számomra is ,,fenntartott egy helyet,, Politikai
Irodájukban. A nevemmel kapcsolatos és a megkérdezésem nélkül
közzétett információt sértőnek tartom. Kijelentem, hogy a
társasággal semmiféle kapcsolatom nem volt, és nem is lesz, mert
annak politikai felfogásától a leghatározottabban elhatárolom magam."
BBC, Késő esti panoráma:
Űrfegyverkezés
"Az űrben telepített rakétaelhárítási rendszer, népszerűbb nevén
az amerikai kormányzat csillagháborús terve, mindig is sok vitára
adott okot, amióta Reagan elnök 83-ban először körvonalazta azt. A
bírálók szerint kidobott pénz, mivel soha nem lesz működőképes,
ezenfelül a 72-es antiballisztikus rakétaegyezmény megsértéseként is
felfogható. Hozzátették, hogy növelné a bizonytalanságot stratégiai
szinten, és akadályt képezne a stratégiai nukleáris leszerelési
szerződés útjában, melyet Moszkvával kötnének."
|
|
|
|
|
|
|
Latin-amerikai csúcs - határozatok (1.rész)
|
Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti:
Ica, 1989. október 13. péntek (MTI-tud) - A latin-amerikai államok csúcsértekezletén elvetették egy soknemzetiségű haderő felállításának amerikai tervét, s úgy foglaltak állást, hogy a kokain-háborút egymás segítésével, de az állami szuverenitás tiszteletben tartásával kell megvívni.
A perui Icában péntekre virradóra végetért kétnapos tanácskozáson Argentína, Brazília, Kolumbia, Mexikó, Peru, Uruguay és Venezuela elnöke átfogóan elemezte a nemzetközi érdeklődés homlokterében álló kábítószer kérdést, és arra a következtetésre jutott, hogy a probléma felszámolása csak a termelő és a fogyasztó országok összefogásával, egyeztetett fellépésével és közös felelősségvállalásával lehetséges. Támogatásukról biztosították Virgilio Barco Vargas kolumbiai elnök tervét a kérdés ENSZ-fórum elé terjesztéséről, egyúttal azonnali konkrét támogatást helyeztek kilátásba a kokain-háborúját vívó Kolumbiának. A csúcsértekezlet résztvevői a panamai kérdést is a szuverenitás szempontjából közelítették meg. Egyrészt megerősítették Panama felfüggesztését a riói csoport tagságából, tekintettel az országban uralkodó katonai rendszerre, és a demokrácia és az emberi jogok tiszteletének teljes hiányára, másrészt védelmükbe vették a csatorna-övezet Panamának történő visszaadásáról kötött Carter-Torrijos megállapodást. ,,Latin-amerikai megoldást,, szorgalmaztak a közép-amerikai válságra. Ezt Alan Garcia Pérez perui elnök az értekezlet záróaktusaként mondott beszédében az ,,intervencionizmus kudarcához,, való hozzájárulásukként könyvelte el. A tanácskozásról kiadott 30 oldalnyi nyilatkozat és közlemény nagy teret szentel a kelet-nyugati kapcsolatokban végbemenő változásnak, és arra utaló megállapításokat tartalmaz, hogy Latin-Amerika keresi új helyét napjaink gyorsan változó világában. Mint Garcia elnök kijelentette, többek között attól tartanak, hogy a fejlett tőkésállamok érdeklődése elfordul tőlük és Kelet-Európára valamint a Szovjetunióra terelődik át. Latin-Amerika esetleg olyan helyzetbe kerül, hogy a fejlettek a latin-amerikai kamatszolgáltatásokból finanszírozzák majd a kelet-európai országokban eszközlendő beruházásaikat. (folyt.)
1989. október 13., péntek 08:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Latin-amerikai csúcs - határozatok (2.rész)
|
A két dokumentum tanusága szerint Latin-Amerika kutatja, miként kapcsolódhatna be hatékonyabban a világgazdaság fő folyamataiba gazdasági és társadalmi szerkezetének korszerűsítése végett. E törekvés jegyében többé nem szűkitik le a kérdést az adósságproblémára, bár azt változatlanul alapvető gondnak minősítik. A mozdonyhoz való erősebb kapcsolódás céljából elhatározták, hogy Amerika felfedezésének 500. évfordulójáig, 1992-ig konkrét tervet dolgoznak ki Latin-Amerika átfogó integrálódására. Úgy ítélték meg, hogy ez eszközül szolgálhat az országaikban uralkodó szegénység felszámolásában. A hét államfő végül ünnepélyesen felszólította Belizét, Kanadát, Kubát és Guyanát, hogy teljes jogú tagként kapcsolódjon be az Amerikai Államok Szervezetének munkájába. Megfigyelők a felkérést különösen Kubát illetően tartják fontosnak, hiszen a szigetországot 25 évvel ezelőtt kirekesztették az AÁSZ-ból a társadalmi berendezkedésében bekövetkezett változás miatt. +++
1989. október 13., péntek 08:22
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|