 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Gál Zoltán tiltakozik
"Az október 12-i rádió-híradásokból
és az október 13-i Népszabadságból értesültem arról, hogy az
úgynevezett Kádár János Társaság Ideiglenes Központi Bizottsága
többek között számomra is ,,fenntartott egy helyet,, Politikai
Irodájukban. A nevemmel kapcsolatos és a megkérdezésem nélkül
közzétett információt sértőnek tartom. Kijelentem, hogy a
társasággal semmiféle kapcsolatom nem volt, és nem is lesz, mert
annak politikai felfogásától a leghatározottabban elhatárolom magam."
BBC, Késő esti panoráma:
Űrfegyverkezés
"Az űrben telepített rakétaelhárítási rendszer, népszerűbb nevén
az amerikai kormányzat csillagháborús terve, mindig is sok vitára
adott okot, amióta Reagan elnök 83-ban először körvonalazta azt. A
bírálók szerint kidobott pénz, mivel soha nem lesz működőképes,
ezenfelül a 72-es antiballisztikus rakétaegyezmény megsértéseként is
felfogható. Hozzátették, hogy növelné a bizonytalanságot stratégiai
szinten, és akadályt képezne a stratégiai nukleáris leszerelési
szerződés útjában, melyet Moszkvával kötnének."
|
|
|
|
|
|
 |
Történelmi utunk tanulságai; Az MSZMP programnyilatkozata (3. rész)
|
1953-tól Nagy Imre kormányprogramjával azonban a magyar
kommunista mozgalomban megszakítatlanul jelen van a nemzeti
érdekeket képviselő reformirányzat, s ettől kezdve a párt igazi
története a sztálinizmus elleni belső küzdelem története.
1956. október 23-án népfelkelés tört ki a magyarországi
sztálinizmus elsöprésére, a szocializmus megújítására. Ezt azonban
kezdettől fogva a maguk javára igyekeztek kihasználni
szocializmusellenes erők is.
Az 1956. október 31-én Kádár János és Nagy Imre vezetésével
megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt a jogos népi követelések
kielégítését a demokratikus szocialista megújulás elengedhetetlen
feltételeként deklarálta. A szovjet vezetés azonban katonai
beavatkozással leverte a felkelést. A Rákosi-Gerő csoport
restaurációjának fenyegető veszélyével szemben az MSZMP Kádár János
vezette szárnya vállalta a konszolidáció feladatát. Az új vezetés -
kezdeti elszigeteltsége ellenére - gyökeres változtatásokra
törekedett. E történelmi helyzetből azonban megrázó emberi tragédiák
és ellentmondások következtek.
Nagy Imre november 4-e után nem volt hajlandó semmiféle
engedményre. Mártírhalált vállaló kiállása példaértékű. Kádár János
súlyos kompromisszumokra kényszerült. A nemzetközi kommunista
mozgalom vezetői és a belső konzervatív csoportok kíméletlen
megtorlást követeltek, beleértve Nagy Imre és társai kivégzését is.
Jóllehet 1956 végén Kádár János maga is elfogadta a
többpártrendszert, vállalnia kellett a monolitikus politikai
berendezkedést és a központosított tervgazdálkodást, ennek fejében
azonban igyekezett megvalósítani az MSZMP 1956-os törekvéseiből
mindazt, ami a szovjet beavatkozások erőterében lehetséges volt. A
kompromisszumok politikája volt ugyanis az egyetlen reális megoldás.
A kádári politika az 1960-70-es évek közép- és kelet-európai
közegében egyedülálló viszonyokat teremtett Magyarországon. Nemzeti
szuverenitásunk mozgástere is kiszélesedett, bár szükségképpen
korlátozott maradt. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 18:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|