|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Gál Zoltán tiltakozik
"Az október 12-i rádió-híradásokból
és az október 13-i Népszabadságból értesültem arról, hogy az
úgynevezett Kádár János Társaság Ideiglenes Központi Bizottsága
többek között számomra is ,,fenntartott egy helyet,, Politikai
Irodájukban. A nevemmel kapcsolatos és a megkérdezésem nélkül
közzétett információt sértőnek tartom. Kijelentem, hogy a
társasággal semmiféle kapcsolatom nem volt, és nem is lesz, mert
annak politikai felfogásától a leghatározottabban elhatárolom magam."
BBC, Késő esti panoráma:
Űrfegyverkezés
"Az űrben telepített rakétaelhárítási rendszer, népszerűbb nevén
az amerikai kormányzat csillagháborús terve, mindig is sok vitára
adott okot, amióta Reagan elnök 83-ban először körvonalazta azt. A
bírálók szerint kidobott pénz, mivel soha nem lesz működőképes,
ezenfelül a 72-es antiballisztikus rakétaegyezmény megsértéseként is
felfogható. Hozzátették, hogy növelné a bizonytalanságot stratégiai
szinten, és akadályt képezne a stratégiai nukleáris leszerelési
szerződés útjában, melyet Moszkvával kötnének."
|
|
|
|
|
|
|
Az elsikkasztott tervezet
|
München, 1989. július 12. (SZER, Mérlegen) - Az elsikkasztott reform. Kádár János a múlt héten távozott az élők sorából. Állítólagos történelmi érdemei között emlegették már életében is azt a körülményt, hogy Magyarország 1968-ban a gazdasági reformok útjára lépett, egyedül a szovjet blokk országai között, ami a magyar társadalom számára kedvezőbb kibontakozási lehetőségeket biztosított. Ez a két évtizede számtalanszor elhangzott állítás közhellyé vált, ami nem jelenti feltétlenül, hogy igaz. Vadász János veszi kritikusan szemügyre: Amíg Kádár nemcsak élt, de hatalmon is volt, kincstári történetírói 30 éves töretlen reformkorszakra hivatkoztak a szocializmus építésében. 1956. november 4-ikét olyan vízválasztó dátumként jelölték meg, amelytől kezdve a pártvezetés, illetve Kádár János csalhatatlan bölcsessége, politikájának abszolút helyes volta minden téren érvényesült. A végzetes dátumhoz kötődő döntést, a forradalom vérbe fojtását kívánták minden áron igazolni, arra hivatkozva, hogy a reformpolitika kibontakoztatása tulajdonképpen már 1956 végén megindult valamiféle bölcs ütemterv szerint, tehát nem lehetett helytelen az a döntés sem - 1956. november 4-ike -, amely ezt a pártvezetőséget nyeregbe ültette és ezt a politikát lehetővé tette. Ez a beállítás természetesen nem felel meg a valóságnak. Tény, hogy a forradalom leverése utáni helyzetben egy csődöt mondott politika gazdasági romjai és a szovjet beavatkozás fizikai romjai közepette az új gazdasági út keresése szinte elkerülhetetlennek látszott. Létre is jött az úgynevezett közgazdasági bizottság a gazdasági és tudományos élet szakembereinek közreműködésével, és ez a bizottság 1957 őszén nyilvánosságra hozta a gazdaságirányítás reformját célzó - mai szemmel - rendkívül következetlen és szerény javaslatait. (folyt.)
1989. július 12., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|