 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Gál Zoltán tiltakozik
"Az október 12-i rádió-híradásokból
és az október 13-i Népszabadságból értesültem arról, hogy az
úgynevezett Kádár János Társaság Ideiglenes Központi Bizottsága
többek között számomra is ,,fenntartott egy helyet,, Politikai
Irodájukban. A nevemmel kapcsolatos és a megkérdezésem nélkül
közzétett információt sértőnek tartom. Kijelentem, hogy a
társasággal semmiféle kapcsolatom nem volt, és nem is lesz, mert
annak politikai felfogásától a leghatározottabban elhatárolom magam."
BBC, Késő esti panoráma:
Űrfegyverkezés
"Az űrben telepített rakétaelhárítási rendszer, népszerűbb nevén
az amerikai kormányzat csillagháborús terve, mindig is sok vitára
adott okot, amióta Reagan elnök 83-ban először körvonalazta azt. A
bírálók szerint kidobott pénz, mivel soha nem lesz működőképes,
ezenfelül a 72-es antiballisztikus rakétaegyezmény megsértéseként is
felfogható. Hozzátették, hogy növelné a bizonytalanságot stratégiai
szinten, és akadályt képezne a stratégiai nukleáris leszerelési
szerződés útjában, melyet Moszkvával kötnének."
|
|
|
|
|
|
 |
Az elsikkasztott reform
|
München, 1989. július 12. (SZER, Mérlegen) - Az elsikkasztott
reform. Kádár János a múlt héten távozott az élők sorából.
Állítólagos történelmi érdemei között emlegették már életében is azt
a körülményt, hogy Magyarország 1968-ban a gazdasági reformok útjára
lépett, egyedül a szovjet blokk országai között, ami a magyar
társadalom számára kedvezőbb kibontakozási lehetőségeket
biztosított. Ez a két évtizede számtalanszor elhangzott állítás
közhellyé vált, ami nem jelenti feltétlenül, hogy igaz. Vadász János
veszi kritikusan szemügyre:
Amíg Kádár nemcsak élt, de hatalmon is volt, kincstári
történetírói 30 éves töretlen reformkorszakra hivatkoztak a
szocializmus építésében. 1956. november 4-ikét olyan vízválasztó
dátumként jelölték meg, amelytől kezdve a pártvezetés, illetve Kádár
János csalhatatlan bölcsessége, politikájának abszolút helyes volta
minden téren érvényesült.
A végzetes dátumhoz kötődő döntést, a forradalom vérbe fojtását
kívánták minden áron igazolni, arra hivatkozva, hogy a
reformpolitika kibontakoztatása tulajdonképpen már 1956 végén
megindult valamiféle bölcs ütemterv szerint, tehát nem lehetett
helytelen az a döntés sem - 1956. november 4-ike -, amely ezt a
pártvezetőséget nyeregbe ültette és ezt a politikát lehetővé tette.
Ez a beállítás természetesen nem felel meg a valóságnak. Tény,
hogy a forradalom leverése utáni helyzetben egy csődöt mondott
politika gazdasági romjai és a szovjet beavatkozás fizikai romjai
közepette az új gazdasági út keresése szinte elkerülhetetlennek
látszott. Létre is jött az úgynevezett közgazdasági bizottság a
gazdasági és tudományos élet szakembereinek közreműködésével, és ez
a bizottság 1957 őszén nyilvánosságra hozta a gazdaságirányítás
reformját célzó - mai szemmel - rendkívül következetlen és szerény
javaslatait. (folyt.)
1989. július 12., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|