Rendszerváltás és az MTI

	EK-javaslat a magyar és lengyel áruk piacrajutásának előmozdítására (1.rész)
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti Brüsszel, 1989. október 12. csütörtök (MTI-TUD) - Két és fél hónap múlva, 1990 január elsején szüntessék meg a magyar és lengyel áruk exportját az EGK országaiban sújtó valamennyi mennyiségi korlátozást és terjesszék ki rájuk azt általános preferenciák rendszerébe tartozó ( GSP ) vámkedvezményeket - ezt tartalmazza az Európai Közösségek brüsszeli bizottságának legújabb, szerda este nyilvánosságra hozott javaslata. A kezdeményezés eleget tesz az erre vonatkozólag mind a magyar, mind a lengyel kormány által megfogalmazott igényeknek és azt jelzi, hogy a közösség látványosan fel akarja gyorsítani a két országban kibontakozott reformfolyamat támogatását. Az EK bizottsága a hét vezető tőkésország párizsi csúcsértekezletétől kapta azt a megbízást, hogy hangolja össze a magyar és lengyel reformokat segíteni óhajtó 24 fejlett tőkésország erőfeszítéseit. A bizottság augusztus 1-re, majd szeptember 26-re megszervezte a 24-ek két szakértői találkozóját, az utóbbin akcióprogramot terjesztett elő, amely a meghatározott szektorok támogatására szolgáló pénzalap (a 24 ország részéről a javaslat értelmében 600 millió ECU, azaz több mint 650 millió dollár) mellett tartalmazta már a mennyiségi korlátozások feloldásának és a GSP megadásának javaslatát, ám az előbbire vonatkozólag nem jelölt meg határidőt. A bizottság szerdai ülésén kidolgozott és este közzétett javaslat a lehető legradikálisabb megoldást jelenti, amennyiben jóváhagyása esetén a legrövidebb határidőn belül szüntetné meg a magyar és a lengyel áruk jelentős körének közösségi exportjáá mindeddig fékező korlátozásokat, illetve adná meg az általános preferenciák rendszerébe tartozó vámkönnyítéseket. A bizottság álláspontjának gyors felülvizsgálatát érzékelteti, hogy Magyarországgal tavaly szeptemberben, Lengyelországgal pedig alig néhány hete kötött a közösség megállapodást, s ezekben az áruk bizonyos körére 1995-ig, illetve 1994-ig még szerepeltek mennyiségi behozatali korlátozások. A bizottság a közösség kezdeményező szerve, de javaslata csak akkor lép érvénybe, ha a miniszteri tanács - azaz a tagállamok - is jóváhagyják. A közösség bizottságá úgy értékeli, hogy e korlátozások megszüntetésével jelentősen javul a lengyel és magyar áruk piacrajutási esélye a közösségben és ezzel hozzájárul a két ország gazdasági struktúráinak erősítéséhez. (folyt.) 1989. október 12., csütörtök 11:38
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	EK-javaslat a magyar és lengyel áruk piacrajutásának (2.rész)
A Brüsszelben közzétett közlemény utal arra, hogy bizonyos kivételek ezután is maradnak, nevezetesen olyan mennyiségi korlátozások, amelyek az ibériai EK-országokra is vonatkoznak, illetve az GSP-kedvezményekre vonatkozó javaslat bizonyos területeket nem érint. A mennyiségi korlátozások feloldása alól kivételt képeznek azok az árucikkek, amelyeknek behozatalát Spanyolország és Portugália csatlakozásakor e két ország vonatkozásában is korlátoztak. Az általános preferenciák rendszerét (GSP) 1971 óta alkalmazza a közösség harmadik országok, elsősorban a fejlődő országok vonatkozásában, nevezetesen az iparcikkek, a textiliák és a mezőgazdasági cikkek vonatkozásában, s a közösség közös külső vámjainak meghatározott határok közötti felfüggesztését jelenti. A GSP-t az összes iparcikkek vonatkozásában kiterjesztené a bizottság javaslata Magyarországra. ,,Érzékeny,, termékek esetében a GSP által törölt vámok jelentősek lehetnek, a bizottság közleményében például utal arra, hogy tehergépkocsik esetében 22, játékok esetében 8 százalék az összeg, amit tehát nem kell majd a jövőben megfizetni. A textiliák esetében a bizottság javaslata mind a textilegyezményben, mind az abban nem szereplő textiliák vonatkozásában biztosítani kívánja a GSP megadását. Mezőgazdasági cikkek esetében a bizottság ugyancsak a GSP megadását javasolja a két országnak - ez a vámok jelentős csökkenését eredményezi, például 16 százalékról 8 százálékra csökken a gombák, 20-ról 6 százalékra a feldolgozott gyümölcsök esetében. Az európai szén és acélközösség szerződésében foglalt árukra külön, évenkénti megállapodások vonatkoznak Lengyelország és Magyarország esetében, megújításukról hamarosan megbeszélések kezdődnek, következésképpen az GSP vámkedvezményt a bizottság e termékekre nem javasolja. A bizottság közleménye végül kifejezést ad ama reményének, hogy a különböző intézkedések együttesen rövidesen érezhető jótékony hatást gyakorolnak Lengyelország és Magyarország gazdasági fejlődésére.+++ 1989. október 12., csütörtök 11:41
Vissza »

	EK-javaslat - közösségi szóvivő (lásd mtik3013 és 3014)
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 1989. október 12. csütörtök (MTI-tud.) - Ez Európai Közösségek Bizottságának új javaslatai abba az akcióba illeszkednek bele, amelyet a bizottság a hét vezető tőkés országtól júliusban kapott megbízás értelmében fejt ki a lengyel és magyar reformok támogatására vállalkozó 24 fejlett tőkés ország koordinátoraként - fejtette ki az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva csütörtökön a bizottság szóvivője. A bizottság szeptember 26-án terjesztette elő ezzel kapcsolatos akciótervét a 24-ek tanácskozásán, s ezt a tervet a miniszteri tanács, amelyben a tizenkét tagállam külügyminiszterei vesznek részt, október 3-i luxembourgi ülésén egyöntetű elvi támogatásáról biztosította. A további konkretizálást szolgálja az időpontra most tett új javaslat. A 24-ek támogató tevékenysége természetesen összefügg azzal, hogy miként fejlődik a reformfolyamat a két országban, de nem jelent konkrét reagálást annak valamely konkrét eseményére, például az MSZMP-nek szocialista párttá történt átalakulására - a szerdán előterjesztett javaslat előkészítése már régebben tartott - mondta a szóvivő. Az MTI tudósítójának további kérdésére válaszolva a szóvivő leszögezte, hogy a Bizottság javaslatáról a közösség döntéshozó szerve, a miniszteri tanács - mivel a piacra vonatkozó javaslatokról van szó - minősített többséggel hozhat határozatot. Megfigyelők rámutatnak, hogy ennek azért van jelentősége, mivel a két intézkedés január elsején történő életbe léptetésével szemben - bár szükséges voltukkal elvben egyetértenek a tagállamok - várhatóan fenntartásokra lehet számítani egyes országok részéről. A korlátozások eddig ugyanis azt a célt szolgálták, hogy közösségen belüli termelőket óvjanak az olcsóbb külföldi iparcikkek vagy mezőgazdasági termékek versenyétől. A gyors döntés így belpolitikai érdekeket is érint egyes tagállamokban. A minősített többséghez arra van szükség, hogy a súlyuk szerint pontozott tagállamoknak biztosított összesen 76 szavazatból 54 támogassa a bizottság javaslatát. (Anglia, Franciaország, az NSZK és Olaszország 10-10, Spanyolország 8, Belgium, Görögország, Hollandia és Portugália 5-5, Dánia és Írország 3-3, Luxemburg 2 szavazattal rendelkezik a miniszteri tanácsban). +++ 1989. október 12., csütörtök 18:14
Vissza »