|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Épüljön Duna-híd Nagymaros és Visegrád között - Nyílt levél Németh Miklósnak
"Amennyiben a Parlament úgy dönt, hogy a nagymarosi vízlépcsőt
nem építjük meg, igényeljük megvizsgálni egy Duna-híd építésének
esélyeit Nagymaros és Visegrád között. Ha most csak az alapozást
végeznénk el, az is előnyösebbnek látszik, mint csupán
visszaállítani a korábbi állapotokat."
BBC, Panoráma:
Október 23-ikára vonatkozó törvényjavaslat
"A törvényjavaslat az 1956. október 23. és 1963. április 4.
között a népfelkeléssel összefüggésben elkövetett politikai
bűncselekmények, valamint az ahhoz kapcsolódó és harci cselekmények
során elkövetett köztörvényes bűncselekmények mentesítéséről
rendelkezik majd. Semmisnek nyilvánítja ezeket a bűncselekményeket,
és gondoskodik arról is, hogy mindazok a joghátrányok, amelyek az
elítélteket érintették, megszűnjenek."
|
|
|
|
|
|
|
Éteri kompromisszum (1.rész)
|
1989. október 12.csütörtök (MTI-Panoráma) - Jószándékban nincs hiány abban a terjedelmes dokumentumban, amely a ,,határtalan televíziózás,, jövőjét szabályozza majd az Európai Közösség 12 országában - mégis évekig dúlt körülötte a vita. Elfogadták - elvetették, módosították - újra elfogadták, végül október elején újra igent mondott rá a közösség Miniszteri Tanácsa.
Megszületett a szöveg, s azonnal folytatódott a huzakodás: Dánia és Belgium nem írta alá, az amerikaiak elégedetlenkedtek. De hát nem lehet mindenkit boldoggá tenni. Különösen ha a tüzet és a vízet kell egyesíteni, a rivalizálást és a k ö zérdeket, a szabad alkotást és a pénzügyi megfontolásokat, az új technikát és a régi életmódot. Márpedig erről volt szó, amikor az Európai Közösség 12 tagállama megkísérelte szabályozni a műholdas és kábeles televíziózás új műszaki lehetőségeiből már mostanra is kialakult dzsungelt. Brüsszelből különösen jól látni az eredményt; a belga főváros földrajzi helyzeténél fogva egyszerre több országból szórható be műsorokkal, s a különböző kábeltelevíziók már régóta bő választékot kínálnak. Az MTI tudósítójának készülékén egy éve 17, ma már 24 műsort lehet venni egyetlen kábeltévés társaságtól, de ezenkívül előfizethetne több specializált műsorra, egésznapos film- és kulturális adóra, vagy éppen a CNN amerikai nonstop világhíradóra. A televíziózásban nem volt természetes a határátlépés, hiszen a a legutóbbi évekig Nyugat-Európa legtöbb országában is állami monopólium volt, csak mostanában tört át a kereskedelmi televíziózás. Ma már a képernyő a legjobb hirdetési eszköz, így a szabályozás körül hatalmas gazdasági erők csaptak össze. A tét dollármilliárdokban , sőt tízmilliárdokban - mérhető. Az állami műsorok fölött szigorú nemzeti ellenőrzés érvényesült, amit a kereskedelmi adókról nem lehet elmondani. A verseny az amerikai filmipar tömegtermelése számára kedvezett, amely elárasztotta az európai piacot. A közösség nem engedhette meg magának a kudarcot: ez esetben 1992, az egységes nagypiac a tizenkettek kulturális széthullását, a televíziós anarchiát jelentette volna. Mindenképpen le kellett szögezni, hogy a tagállamok nem fogják akadályozni saját területükön a más országokból mesterséges holdon vagy kábelen érkező adások eddig is megengedett sugárzását. De milyen feltételekkel érjen véget az állami monopólium? Az egyik fő vitakérdés az volt, hogy a magántelevíziók műsorának összeállításakor nyújtsanak-e védőernyőt földrészünk kultúrájának, alkotóinak - kötelező kvótát írva elő az ,,európai,, eredetű programok arányára. (folyt)
1989. október 12., csütörtök 11:35
|
Vissza »
|
|
Éteri kompromisszum (2.rész)
|
(Amerika mellesleg hevesen tiltakozott, nemkülönben a kereskedelmi televíziók többsége, s ennek nyomán Anglia, az NSZK és több más tagállam is, míg a franciák erősen elkötelezték magukat a kvóták mellett). A csata tisztázatlan kompromisszummal ért véget: a tagállamok csak arra kötelezték magukat, hogy ,,ahol lehet,,, a programok többsége ,,európai,, eredetű lesz, s ennek érdekében a kormányok is mindent meg fognak tenni. (Itt érdemes megemlíteni, hogy az NDK-alkotásokat az NSZK-listán szerepeltetve elismerik európainak, mintegy megerősítve, hogy az NDK bizonyos értelemben az Európai Közösség része). A filmipar védelmében a kormányok feladata lesz őrködni azon, hogy az ,,európai,, műsorok legalább 10 százalékat a tv-társaságoktól független alkotók állítsák elő. A francia kormány ennek nyomán hivatkozhat egy közös ajánlásra, mig mások a nem kötelező jelleget húzzák alá. Az amerikaiak szemében ez ugyan sok, de a fenyegetett európai filmeseknekn, tévéseknek kevés. Belgium és Dánia nem írta alá, mert szerették volna megadóztatni a területükön letelepedő külföldi adókat, hogy így finanszírozzák nemzeti tévéjük kulturális alkotásait. Magukra maradtak, ez ugyebár sértette volna a szabad verseny törvényét. Alaposan szabályozták a tévéreklámokat. Időtartama nem múlhatja felül a napi adásidő 15 százalékát (illetve a tévéeladási műsorokkal együtt annak 20 százalékát), a hirdetést világosan el kell különíteni a műsoroktól, filmeket csak 45 perc után lehet megszakítani vele, s a film vége előtt legalább 20 perccel. Se szeri se száma a hirdetés tartalmára vonatkozó előírásoknak, mit nem szabad reklámozni, stb., s tartalmazza a szabályozás a válasz jogát is azon természetes és jogi személyek számára, akik úgy érzik, valamely adás hamis tartalmánál fogva ártott reputációjuknak. Mindez egyelőre papíron van. A következő két évben a tagállamok nemzeti törvényeiket a közös direktíva értelmében módosítják, kivéve a helyi adásokat, amelyek nem foghatóak más állam területén. A nemzeti szabályozások után a közösség bizottsága kétévente áttekinti majd a végrehajtást - ám sok eszköze nem lesz azok szankcionálására, akik nem tartják magukat az új normákhoz. Vagyis a tévéversenynek már van törvénye a tizenketteknél, de továbbra sincs csendőre.+++ Baracs Dénes, (Brüsszel), MTI-Panoráma)
1989. október 12., csütörtök 11:36
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
" - 1567-222: Szeretnék választ kapni, hogyan sorsolják ki a játékosokat, mivel nekem már jelentkezett a tévé már kétszer is, de még nem hivtak vissza, egy éve kísérletezem. Meddig lehet hivni, mivel l/h 6 és 3/4 6 között csak az automata jelentkezett és bemondtam, hogy csak a játék előtt l/2 órával lehet hivni és ez pont ebben az időben volt,Köszönöm,
- Jó estét kívánok. Nyári Tiborné 7oo-8oo7 telefonszámról: egy jó fél éve kísérletezek a BUMM-nak a játékával, és sajnos soha nem sikerül elérni, és hát nem kapcsolják. Szeretném, ha egy kicsit segítséget kapnék. Köszönöm szépen.
- Lengyel Ferencné vagyok: Hát nagyon szeretnék más én is játszani, mióta a játék megkezdődött, azóta semmi eredmény a beszélgetésre, vagy a játékra. Köszönöm szépen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|