|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Épüljön Duna-híd Nagymaros és Visegrád között - Nyílt levél Németh Miklósnak
"Amennyiben a Parlament úgy dönt, hogy a nagymarosi vízlépcsőt
nem építjük meg, igényeljük megvizsgálni egy Duna-híd építésének
esélyeit Nagymaros és Visegrád között. Ha most csak az alapozást
végeznénk el, az is előnyösebbnek látszik, mint csupán
visszaállítani a korábbi állapotokat."
BBC, Panoráma:
Október 23-ikára vonatkozó törvényjavaslat
"A törvényjavaslat az 1956. október 23. és 1963. április 4.
között a népfelkeléssel összefüggésben elkövetett politikai
bűncselekmények, valamint az ahhoz kapcsolódó és harci cselekmények
során elkövetett köztörvényes bűncselekmények mentesítéséről
rendelkezik majd. Semmisnek nyilvánítja ezeket a bűncselekményeket,
és gondoskodik arról is, hogy mindazok a joghátrányok, amelyek az
elítélteket érintették, megszűnjenek."
|
|
|
|
|
|
|
Vélemények az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatról. (2. rész)
|
Budzsáklia Mátyásnak, a Magyar Szocialista Párt tárgyaló csoportja tagjának tapasztalatai szerint az egyéni és a listás választókerületekben megszerezhető mandátumok arányának megváltoztatását az indokolja: még nem tudatosult a fejekben az új választási szisztéma lényege. A javaslattevők a jelenlegi helyzetből indulnak ki, holott ez a törvény már megszüntetne egyfajta, jogosan bírált bürokratikus gyakorlatot. E folyamat része a pártelvű választási rendszer, azon belül pedig a listás szavazási módszer. Az egyéni és a listás választás együttes bevezetése kompromisszum, amelynek alapja, hogy egyetlen párt sincs választási sikert ígérő program birtokában. Márpedig a választások jól körülhatárolható és könnyen elfogadható programok alapján dőlnek el. Ma viszont még az sem mérhető fel, hogy melyik pártnak melyik megoldás lenne a legmegfelelőbb. Ezért a MSZP vélmenye az, hogy az adott helyzetben a vegyes választási rendszer fogadható el kompromisszumként az átmeneti időszakra. Mint mondotta: gond az is, hogy az új választási törvényben szereplő országos listát összetévesztik a jelenlegi ,,leszerepelt,, országos listával, abban a hiszemben, hogy annak alapján ismét az előkelőségek sétálnak be a parlamentbe. Holott nem erről van szó, hiszen az új országos listára nem kell szavazni, annak kiegyenlítő, korrekciós szerepe van. Drucker György a harmadik oldal részéről annak a meggyőződésének adott hangot - tartva magát a politikai egyeztető tárgyalásokon kialakult konszenzushoz - , hogy üdvös lenne maximalizálni az egyéni választókerületekben megválaszott képviselők számát. (Pontos számot szándékosan nem fűzött megjegyzéséhez.) Nézete szerint szerencsésebb lett volna, ha a törvényjavaslat eleve 75-25 vagy 60-40 százalékos arányt állapít meg az egyéni választókerületek javára. Az ugyanis, hogy valaki egyéni válsztókerületben indul, nem zárja ki valamely párt, szervezet vagy csoportosulás támogatását. (MTI)
1989. október 14., szombat 21:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Vélemények az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatról (1. rész)
|
1989. október 15., vasárnap - Az országgyűlés állandó bizottságainak ülésein, a sarkalatos törvények vitájában visszatérő kérdés az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat egy passzusa: ,,az országgyűlési képviselők száma összesen 374; 152 országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, ugyanennyit területi (megyei, fővárosi) választókerületben listán választanak meg. További 70 mandátum a töredékszavazatok alapján, az esetleges aránytalanságok ellensúlyozására országos listán szerezhető meg.,,
Számos képviselő azt javasolja, hogy változtassák meg az egyéni és területi listás mandátumok arányát az egyéni választókerületek javára. Az MTI munkatársa megkérdezte: hogyan vélekednek erről a javaslatról a politikai egyeztető tárgyalásokon részt vett felek képviselői. Roszik Gábor ellenzéki képviselő (Pest megye) semmiképpen sem tartja jó megoldásnak, hogy az egyéni válsztókerületekben elért eredményeket összeolvasszák az országos listával. Azt tartaná elfogadhatónak, ha az országos listán megszerezhető mandátumok számát 30-cal csökkentenék, s ugyanennyivel növelnék az egyéni választókerületekét. Ennél nagyobb arányú változtatás azonban megítélése szerint nem indokolt. Roszik Gábor kifejtette azt is, hogy az új választójogi törvény új felfogást igényel. A képviselők viszont nemcsak azért kívánják jelentősen növelni az egyéni választókörzetek számát, mert még mindig a régi módon gondolkodnak, hanem azért is, mert úgy vélik, hogy így nagyobb esélyük lesz ismét bekerülni a parlamentbe. Ez azonban Roszik Gábor nézete szerint - illúzió (Az Alkotmány módosítása is kifejezésre kívánja juttatni: a képviselő feladata a jövőben nem valamely település, megye vagy foglalkozási csoport érdekeinek védelme, hanem az egész nemzet szolgálata. Ezért írja elő: ,,Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik,,. (folyt. köv.)
1989. október 14., szombat 21:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Vélemények az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatról. (2. rész)
|
Budzsáklia Mátyásnak, a Magyar Szocialista Párt tárgyaló csoportja tagjának tapasztalatai szerint az egyéni és a listás választókerületekben megszerezhető mandátumok arányának megváltoztatását az indokolja: még nem tudatosult a fejekben az új választási szisztéma lényege. A javaslattevők a jelenlegi helyzetből indulnak ki, holott ez a törvény már megszüntetne egyfajta, jogosan bírált bürokratikus gyakorlatot. E folyamat része a pártelvű választási rendszer, azon belül pedig a listás szavazási módszer. Az egyéni és a listás választás együttes bevezetése kompromisszum, amelynek alapja, hogy egyetlen párt sincs választási sikert ígérő program birtokában. Márpedig a választások jól körülhatárolható és könnyen elfogadható programok alapján dőlnek el. Ma viszont még az sem mérhető fel, hogy melyik pártnak melyik megoldás lenne a legmegfelelőbb. Ezért a MSZP vélmenye az, hogy az adott helyzetben a vegyes választási rendszer fogadható el kompromisszumként az átmeneti időszakra. Mint mondotta: gond az is, hogy az új választási törvényben szereplő országos listát összetévesztik a jelenlegi ,,leszerepelt,, országos listával, abban a hiszemben, hogy annak alapján ismét az előkelőségek sétálnak be a parlamentbe. Holott nem erről van szó, hiszen az új országos listára nem kell szavazni, annak kiegyenlítő, korrekciós szerepe van. Drucker György a harmadik oldal részéről annak a meggyőződésének adott hangot - tartva magát a politikai egyeztető tárgyalásokon kialakult konszenzushoz - , hogy üdvös lenne maximalizálni az egyéni választókerületekben megválaszott képviselők számát. (Pontos számot szándékosan nem fűzött megjegyzéséhez.) Nézete szerint szerencsésebb lett volna, ha a törvényjavaslat eleve 75-25 vagy 60-40 százalékos arányt állapít meg az egyéni választókerületek javára. Az ugyanis, hogy valaki egyéni válsztókerületben indul, nem zárja ki valamely párt, szervezet vagy csoportosulás támogatását. (MTI)
1989. október 14., szombat 21:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
" - 1567-222: Szeretnék választ kapni, hogyan sorsolják ki a játékosokat, mivel nekem már jelentkezett a tévé már kétszer is, de még nem hivtak vissza, egy éve kísérletezem. Meddig lehet hivni, mivel l/h 6 és 3/4 6 között csak az automata jelentkezett és bemondtam, hogy csak a játék előtt l/2 órával lehet hivni és ez pont ebben az időben volt,Köszönöm,
- Jó estét kívánok. Nyári Tiborné 7oo-8oo7 telefonszámról: egy jó fél éve kísérletezek a BUMM-nak a játékával, és sajnos soha nem sikerül elérni, és hát nem kapcsolják. Szeretném, ha egy kicsit segítséget kapnék. Köszönöm szépen.
- Lengyel Ferencné vagyok: Hát nagyon szeretnék más én is játszani, mióta a játék megkezdődött, azóta semmi eredmény a beszélgetésre, vagy a játékra. Köszönöm szépen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|