 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Felhívás MSZMP-alapszervezetek létrehozására
"Az MSZMP XIV. kongresszusa reményeink ellenére, a tagság
jelentős részének megkérdezése nélkül úgy döntött, hogy megszűnteti
a Magyar Szocialista Munkáspártot, és helyette a Magyar Szocialista
Pártot hozza létre, amely elhatárolja magát a marxi-lenini úttól.
Ezért mi, 43 csepeli kommunista, elhatároztuk egy
MSZMP-alapszervezet létrehozását."
Amerika Hangja:
Kis János interjúja a Liberationnak
"... a magyar ellenzék egy része a jelek szerint
bizalommal viseltetik Pozsgay Imre iránt, aki számíthat arra, hogy
köztársasági elnökké választják. Mit szól ehhez Kis János?
A filozófus azt válaszolta: Pozsgay esetében a becsvágy
dinamikáját tekinti meghatározónak. Pozsgay személyi hatalomra
törekszik, s ezzel emlékeztet de Gaulle-ra, aki nem csupán a
gaulleisták képviselőjének tekintette magát. A magyar politikus
népszavazás útján szeretné elnökké választatni magát, s ezzel a jövő
remélt demokráciájának destabilizálásához járul hozzá."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. október 11., szerda - Berecz János elnökletével szerda
délelőtt ülést tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága a
Parlamentben. A testület tanácskozásán az Ellenzéki Kerekasztal
képviseletében részt vett Boros László. Első napirendi pontként a
külügyi bizottság Kovács László külügyminisztériumi államtitkár
tájékoztatóját hallgatta meg időszerű külpolitikai kérdésekről. Az
államtitkár Magyarország és az egyes szocialista országok
kapcsolatait elemezve mindenekelőtt a Szovjetunióhoz fűződő
viszonyról szólt. Elmondta, hogy a kontaktusok problémamentesen
fejlődnek, a szovjet vezetésnek nincsenek fenntartásai a
magyarországi fejleményekkel kapcsolatban. Ez azonban nem jelenti
azt, hogy mindenben azonosulnának a magyar megoldásokkal.
Lengyelország és Jugoszlávia vezetőit hasonló gondolkodásmód
jellemzi, mint a szovjet és a magyar vezetést. Mindkét ország
mélyreható reformok megvalósításán fáradozik. Bulgária felfogása
lényegesen különbözik ugyan a magyar megközelítéstől, de a két
ország viszonyában ennek ellenére sincsenek felszültségek. Ez azt
bizonyítja, hogy az eltérő gondolkodásmód nem vezet szükségszerűen
konfliktusokhoz. Az előbbi országcsoporttal ellentétben a
kapcsolatok feszültsége érzékelhető Magyarország és Románia
viszonyában, illetve a Csehszlovákiához, az NDK-hoz és
Észak-Koreához fűződő kontaktusokban. A feszültséget elsősorban az
okozza, hogy a magyar törekvések - a demokratikus jogállam, a
piacgazdaság megteremtése - jelentősen eltérnek ezen országok
politikai irányvonalától. Emellett a kapcsolatrendszer számos
pontján érdekütközések növelik a feszültséget. Így például a KNDK
éles hangnemben nehezményezte, hogy Magyarország diplomáciai
kapcsolatot létesített a Koreai Köztársasággal. A magyar-román
viszonyban a román nemzetiségi politika okoz konfliktusokat.
Csehszlovákia irányában a feszültségeket növeli az 1968-as események
eltérő megítélése, illetve a bős-nagymarosi vízlépcső körül
kialakult polémia. Az NDK, mint ismeretes, az NSZK-ba áttelepülni
szándékozók ügyének rendezése miatt neheztel a magyar kormányra. Ez
utóbbi problémával kapcsolatban Kovács László arról tájékoztatta a
külügyi bizottságot, hogy további tárgyalások folynak az NDK
vezetésével e kérdés megnyugtató rendezésére. Az NDK vezetésének
megközelítése azonban egyelőre nem változott. Továbbra is úgy vélik,
hogy az áttelepülési hullámot az NSZK aknamunkája okozta, ami
egyébként az egész szocialista rendszer ellen irányul. (folyt.köv.)
1989. október 11., szerda 12:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|