|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Felhívás MSZMP-alapszervezetek létrehozására
"Az MSZMP XIV. kongresszusa reményeink ellenére, a tagság
jelentős részének megkérdezése nélkül úgy döntött, hogy megszűnteti
a Magyar Szocialista Munkáspártot, és helyette a Magyar Szocialista
Pártot hozza létre, amely elhatárolja magát a marxi-lenini úttól.
Ezért mi, 43 csepeli kommunista, elhatároztuk egy
MSZMP-alapszervezet létrehozását."
Amerika Hangja:
Kis János interjúja a Liberationnak
"... a magyar ellenzék egy része a jelek szerint
bizalommal viseltetik Pozsgay Imre iránt, aki számíthat arra, hogy
köztársasági elnökké választják. Mit szól ehhez Kis János?
A filozófus azt válaszolta: Pozsgay esetében a becsvágy
dinamikáját tekinti meghatározónak. Pozsgay személyi hatalomra
törekszik, s ezzel emlékeztet de Gaulle-ra, aki nem csupán a
gaulleisták képviselőjének tekintette magát. A magyar politikus
népszavazás útján szeretné elnökké választatni magát, s ezzel a jövő
remélt demokráciájának destabilizálásához járul hozzá."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZP összetételének elemzése
|
London, 1989. október 10. (BBC, Panoráma) - Ma a kora hajnali órákban, tehát Nyers Rezső pártelnökké történt megválasztásával befejezte kongresszusát a Magyar Szocialista Párt, mely a Kelet-Európában hatalmon lévő pártok közül elsőként jelentette ki, hogy szakít kommunista elődjének hagyományaival. Budapesten tartózkodó munkatársunk, Pártos Gábor elemzi a Magyar Szocialista Párt vezetőségének összetételét: - A Magyar Szocialista Pártnak, mint egy olyan szervezetnek, amely büszke arra, hogy elkötelezte magát a demokrácia mellett, nem sok dicsekedni valója van a tegnapi vezetőségválasztás lefolyása miatt. Először is csupán egy jelölt volt a pártelnöki tisztre Nyers Rezső személyében, akit elkötelezett, de nem radikális reformernek tartanak. Különben Nyers Rezső töltötte be ezt a tisztet átmeneti jelleggel ez év júniusa óta az MSZMP-ben is. Megválasztását követően rögtönzött interjút adott a BBC-nek, és ebben elismerte: azt szerette volna, ha valódi versenyre került volna sor a pártelnöki tisztért. Nyers Rezső - aki a szavazatoknak 86 százalékát kapta meg - elmondta azt is, hogy senki más nem volt hajlandó jelöltetni magát. A tényekhez tartozik, hogy Nyers egyedüli jelölését megelőzően órákon át folyt a huzavona, a radikális reformerek azt javasolták, hogy Nyers pusztán a tiszteletbeli pártelnöki címet kapja meg, míg a párt elnökévé Németh Miklós miniszterelnököt válasszák meg. Egyes hírek szerint Németh Miklós és Horn Gyula külügyminiszter arra is kész volt, hogy elszakadjon az újonnan megalakított szocialista párttól, amenyiben nem teljesül követelésük. (folyt.)
1989. október 10., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az MSZP összetételének elemzése - 1. folyt.
|
Végül is azonban Nyers Rezsőnek sikerült elhárítania ezt a lehetséges lázadást. A színfalak mögötti adok-veszek jól kivehető volt a 23 tagú pártelnökség jelöltlistájának összeállításában is. A végeredmény ismét az volt, hogy a küldötteknek egy úgynevezett zárt listáról kellett megválasztaniok az elnökség leendő tagjait. Azaz vagy elfogadják a listán lévő mind a 23 nevet, vagy sem. Végül a küldöttak 82 százaléka szavazta meg az itt felsorolt neveket. Ez a lista egy kompromisszum eredménye volt, de semmi kétség sem fér ahhoz, hogy a pártelnökséget most a reformerek uralják. Közülük sokan erősen radikálisak, és a pártelnökség tagjai között nincsenek régi típusú centristák, hogy a konzervatívokat ne is említsük. A pártelnökség tagjai közül a legnevesebbek közé tartozik Pozsgay Imre, a Magyar Szocialista Párt elnökjelöltje, valamint Németh Miklós miniszterelnök és Horn Gyula külügyminiszter. Netalán még ennél is figyelemre méltóbb, hogy milyen nagymértékben képviseltetik magukat az új pártelnökségben a helyi pártszervezetek aktivistái. Az MSZMP Politikai Bizottságát teljes egészében politikusok és főállású pártbürokraták alkották. Most azonban a pártelnökség tagjainak csak a fele tartozik ebbe a kategóriába. Továbbra is kérdéses, hogy miként lesz képes az új pártot vezetni egy olyan elnökség, melyet fontos kormányfunkciókat betöltő kormánypolitikus és országos politikai tapasztalatokkal nem rendelkező helyi aktivisták szövetsége alkot. Sok függ majd a pártdemokraták helyzetétől, akik most úgy érezhetik, megfosztották őket befolyásuktól. Hagyományos kommunista módon ezidáig ugyanis a pártbürokrácia uralta a pártot és az országot. A pártbürokratáktól most viszont azt várják el, hogy a párt köztisztviselőiként viselkedjenek, adjanak tanácsokat az új pártvezetőségnek, és hajtsák végre annak utasításait. (folyt.)
1989. október 10., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az MSZP összetételének elemzése - 2. folyt.
|
Befolyásuk ilyen mértékű csökkenése azonban lehet, hogy arra késztet egyes pártbürokratákat, hogy kövessék azokat a jóval konzervatívabb erőket, melyek az egykori kommunista párt felélesztését tervezik. És valamiféle szakadás most elkerülhetetlennek tűnik, mivel az egykori kommunista pártfőtitkár - Grósz Károly - nem hajlandó belépni az új pártba. Tegnap Grósz közölte a BBC-vel: a politikai színtéren hely van egy kommunista párt számára is. Grósz, vagy mások lehet, hogy magukkal tudják vinni a párt tagságának egytizedét, de meglehet, hogy akár egynegyedét is. Nyers Rezsőre, a szocialista párt elnökére valószínűleg kulcsfontosságú szerep vár az elkövetkező hónapok során. Nyers - az egykori szociáldemokrata - több mint 40 éve vesz részt a politikai életben. Példa nélkül áló reformista múlttal rendelkezik, 1975-ben a néhai szovjet vezető, Leonyid Brezsnyev utasítására menesztették a magyar vezetőségből. Ennek ellenére Nyers Rezső rendkívül nehéz feladat előtt áll, amikor kísérletet tesz az új párt szervezetének kiépítésére, és arra, hogy sikert szerezzen pártjának a szavazók előtt. +++
1989. október 10., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|