 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Felhívás MSZMP-alapszervezetek létrehozására
"Az MSZMP XIV. kongresszusa reményeink ellenére, a tagság
jelentős részének megkérdezése nélkül úgy döntött, hogy megszűnteti
a Magyar Szocialista Munkáspártot, és helyette a Magyar Szocialista
Pártot hozza létre, amely elhatárolja magát a marxi-lenini úttól.
Ezért mi, 43 csepeli kommunista, elhatároztuk egy
MSZMP-alapszervezet létrehozását."
Amerika Hangja:
Kis János interjúja a Liberationnak
"... a magyar ellenzék egy része a jelek szerint
bizalommal viseltetik Pozsgay Imre iránt, aki számíthat arra, hogy
köztársasági elnökké választják. Mit szól ehhez Kis János?
A filozófus azt válaszolta: Pozsgay esetében a becsvágy
dinamikáját tekinti meghatározónak. Pozsgay személyi hatalomra
törekszik, s ezzel emlékeztet de Gaulle-ra, aki nem csupán a
gaulleisták képviselőjének tekintette magát. A magyar politikus
népszavazás útján szeretné elnökké választatni magát, s ezzel a jövő
remélt demokráciájának destabilizálásához járul hozzá."
|
|
|
|
|
|
 |
MSZP - újabb hírügynökségi visszhang - 1.
|
Budapest, 1989. október 10. kedd (MTI-Reuter/AFP/TASZSZ) - A nyugati hírügynökségek az MSZP kongresszusának eredményeit összegező keddi anyagaikban általában arra a következtetésre jutottak, hogy az újonnan alakult párt azonosságtudatában számos ellentmondás tapasztalható, s emiatt a magyar társadalomban meglehetősen vegyesen fogadják mind a pártot, mind annak programját.
Ezeket a problémákat a Reuter hírügynökség vetette fel a
legmarkánsabban, szerinte Magyarország volt kommunista vezetői most
versenyt futnak az idővel, hogy meggyőzzék a kétkedő nemzetet arról:
valóban őszinte demokaratákká váltak. Az új szocialista párt vezetői
attól félnek, hogy az elmúlt évtizedekben felhalmozódott közharag
ugyanarra a sorsra juttatja őket, mint a lengyel kommunista párt
embereit, noha a jelenlegi magyar vezetők úgy érzik, hogy
végeredményben nekik köszönhető a többpártrendszeren alapuló
parlamenti demokrácia visszaállítása. A hírügynökség emlékeztet
arra, hogy a szervezeti szabályzat marxista szervezetnek nevezi a
pártot, míg - a Reuter szerint - a pártonkívüliek furcsállják, hogy
az MSzP továbbra is ragaszkodik a marxista címkéhez, holott az
,,átlag magyarok,, megvetéssel tekintenek a marxista ideológiára. A
Reuter szerint a marxizmussal való szakítás igényét mi sem jelzi
jobban, mint az, hogy a Kisgazdapárt Habsburg Ottó jelölését
fontolgatja a köztársasági elnöki posztra.
Az AFP hírügynökség a belső feszültségek kiéleződését jósolja. A
különféle irányzatok között csak a program általános elveivel
kapcsolatban létezik konszenzus: abban, hogy az MSZP egy
többpártrendszeren alapuló demokrácia, illetve egy - a kormányt
ellenőrző, szabadon választott - parlament híve. Ugyancsak
megegyeznek abban, hogy a külpolitikában Magyarország saját nemzeti
érdekeit helyezi előtérbe. Az összes többi kérdésben megosztott a
három irányzat. A Pozsgay Imre, Németh Miklós és Horn Gyula által
képviselt reformerek végleg szakítani akarnak a gazdaság állami
irányításával, s be akarják csalogatni a nyugati tőkét, ezen kívül
hazájuk számára a Finnországéhoz hasonló semlegességi státust
akarnak biztosítani. (folyt.)
1989. október 10., kedd 19:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|