|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Felhívás MSZMP-alapszervezetek létrehozására
"Az MSZMP XIV. kongresszusa reményeink ellenére, a tagság
jelentős részének megkérdezése nélkül úgy döntött, hogy megszűnteti
a Magyar Szocialista Munkáspártot, és helyette a Magyar Szocialista
Pártot hozza létre, amely elhatárolja magát a marxi-lenini úttól.
Ezért mi, 43 csepeli kommunista, elhatároztuk egy
MSZMP-alapszervezet létrehozását."
Amerika Hangja:
Kis János interjúja a Liberationnak
"... a magyar ellenzék egy része a jelek szerint
bizalommal viseltetik Pozsgay Imre iránt, aki számíthat arra, hogy
köztársasági elnökké választják. Mit szól ehhez Kis János?
A filozófus azt válaszolta: Pozsgay esetében a becsvágy
dinamikáját tekinti meghatározónak. Pozsgay személyi hatalomra
törekszik, s ezzel emlékeztet de Gaulle-ra, aki nem csupán a
gaulleisták képviselőjének tekintette magát. A magyar politikus
népszavazás útján szeretné elnökké választatni magát, s ezzel a jövő
remélt demokráciájának destabilizálásához járul hozzá."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZP kongresszusa Budapesten
|
Köln, 1989. október 9. (Deutschlandfunk, Esti krónika) - A kormányon lévő magyar kommunisták reformszárnyának erőfeszítése, amely szombaton új párt életre hívásában érte el csúcspontját, lényegében a baloldal előretörését szolgálta a jövő évben esedékes szabad választásoknál. Az első órák lelkesedése azonban még korántsem látszik teljesen indokoltnak. A Magyar Szocialista Párt választási esélyei - legalábbis egyelőre - bizonytalanok. Román István Budapestről küldött tudósítása: - A budapesti Kongresszusi Központban a szombati ünnepélyes hangulatot egyfajta másnaposság váltotta fel. A reformszárny győzelme, mely magával ragadta baloldali népi demokratikus és egyéb, viszonylag középen álló csoportokat, szinte túlzottan lehengerlő volt. Az öthatodos szótöbbség oly gyanúsan magas, hogy a radikális reformisták - így elsősorban Pozsgay Imre és Németh Miklós által alakított új párt - aligha lesz képes új fejezetet nyitni a magyar politikában. A reformcsoport által kikényszerített pártkongresszus lényegének tulajdonképpen abban kellett volna állnia, hogy a küldötteket az eddigi gyakorlatnál szabadabban válasszák meg. És megnyíljon alehetőség az elmúlt 40 esztendő hibáitól való eltávolodásra, ami részben az alkalmatlanná vált káderek kirekesztését tehette volna lehetővé. A helytelen és korrupt politika eredményeként Magyarország nemzetközi mércékkel mérve ma sok tekintetben rosszabbul áll, mint 50 évvel ezelőtt. Nyers Rezső - egykori szociáldemokrata politikus - az MSZMP utolsó vezetője, és az MSZP valószínűlegi elnöke hangsúlyozta, hogy nem kommunista tömörülésről van szó. Határozott fellépése néhány rangos, de kevésbé a reformszellemtől áthatott funkcionáriusban kétség kívül ellenszenvet váltott ki, ami végül is nyílt ellenállásba torkollott. (folyt.)
1989. október 9., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az MSZP kongresszusa Budapesten - 1. folyt.
|
Grósz Károly - az eddigi pártfőtitkár - a kezdeti rezignáció után most a politikai ellenlábas szerepére sandít. Berecz János, az egykori főideológus ravasz, szőrszálhasogató fejtegetései után most úgy tűnik, hírtelen 180 fokot fordult, és kifejti: maradunk az MSZMP mellett, és remélem, hogy ezt jelentős számú küldött is így érzi. Sokan bizonyára nem tudják, hogy fel sem veszik őket az új pártba. Berecz és követői máris ajánlatot kaptak Ribánszki Róberttől, Kádár konzervatívnak tartott volt titkárától. A budapesti rendkívüli pártkongresszus a déli szünet óta zárt ajtók mögött tárgyal a vezető funkciók elosztása felett. Meglepetéseket egyáltalán nem lehet kizárni, miután tegnap az üzemi pártszervezetek kérdésében a neves reformisták: Pozsgay Imre, Horn Gyula és Németh Miklós kudarcot vallottak a szavazásoknál. A rendezvény befejezése még bizonytalan. Bár, a Kongresszusi Központot csak kedd reggel 7 óráig foglalták le. Annyi mindenesetre már eldőlt: a 33 esztendeje uralmon lévő Magyar Szocialista Munkáspárt levitézlett. De nem lehet kizárni, hogy a Kádár szárnyai alatt felcseperedett funkcionáriusok nemzedéke a következő hónapokban nem folytat ádáz harcot korábbi elvtársai ellen. Teljes mértékben nyitott a szabad parlamenti választásoknál elérhető helyezés. A komoly gazdasági válságon túl az ellenzéki csoportok nyomása sem hanyagolható el. A reformkommunizmus jogosultságát a szavazó polgárságnak kell majd eldönteni. S e döntés pedig egész egyszerűen a baloldal bukását is jelentheti. +++
1989. október 9., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|