Rendszerváltás és az MTI

	Jugoszlávia: A szlovén alkotmánymódosítás után (2.rész)
Szerbiában, a Vajdaságban is, és Crna Gorában dramatizálták a történteket, és sorozatos tiltakozó tömeggyűléseket tartottak, míg végül a jugoszláv államelnökségnek kellett felhívnia a figyelmet arra, hogy nincs szükség tiltakozó megmozdulásokra, mert a szövetsegi szervek tevékenysége szavatolja az ország alkotmányos és törvényes rendszerének működését. A Titográdban, Crna Gora székvárosában rendezett népgyűlés résztvevői a ,,Fegyvert akarunk ,, jelszót kiabálták, s Momir Bulatovics, a Crna Gora-i Kommunista Szövetség elnöke azt hangoztatta, hogy ha kell, fegyverrel is megvédik a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság területi integritását és sérthetetlenségét. Ivica Racsan, a JKSZ KB elnökségének horvátországi tagja sietve válaszolt: ,,Számunkra elfogadhatatlan az erővel való fenyegetés és a fegyvercsörtetés.,, A hadsereg legfelelősebb parancsnokai természetesen szintén elhatárolták magukat a szélsőséges megnyilvánulásoktól. Bulatovicsot a JKSZ KB képviseletében nyomban elküdték Berlinbe, az NDK jubileumi ünnepségeire. A szlovén képviselőház nyilatkozatban közölte: a tagköztársaság alkotmánymódosítása nem bontja meg Jugoszlávia egységét, sőt megerősíti alkotmányos rendjét, amelyben a szlovének az ország többi nemzeteivel együtt szabadnak és egyenjogúnak érzik magukat. A módosítások nem változtatják meg a föderációt, de megakadályozzák a központosítást. ,,A szlovének az alkotmány módosításával nem nacionalizmusukat és elszakadási vágyukat demonstrálták - mutatott rá a Vjesnik című tekintélyes zágrábi napilap -, hanem azt, hogy ellenzik a nem európai, nem demokratikus és nem piacgazdaságú Jugoszláviát. Azt üzenték vele, hogy föderatív Jugoszláviát akarnak, de nem olyat, amelyet a ,,jugoszláv hazafias mitingeken,, hirdetnek. Jugoszlávia történelmi érték számukra, de a demokratikus fejlődés joga legalább ilyen fontos, ezért nem kívánják nemzeti érdekeiket feláldozni az unitarista és nacionalista állam integritásáért,,. Várható, hogy a szlovén alkotmánymódosítás ,,ügye,, még heteken és hónapokon át újra meg újra napirendre kerül párt-, állami és tömegszervezeti fórumokon. Legközelebb a szövetségi alkotmánybíróság tárgyal majd róla. Arról kell véleményt mondania, hogy Ljubljana ezzel a lépésével konföderációvá változtatta-e a jugoszláv föderációt. +++ Márkus Gyula (Belgrád), MTI-Panoráma 1989. október 9., hétfő 15:55
Vissza » Folytatásokkal »