Rendszerváltás és az MTI

	Jugoszlávia: A szlovén alkotmánymodósítás után (1.rész)
Belgrád, 1989. október 9. hétfő (MTI-Panoráma)- A szlovén képviselőház két héttel ezelőtt módosította a legnyugatibb jugoszláv tagköztársaság alkotmányát, de a kedélyek azóta sem nyugodtak meg, folytatódik a vita és a szópárbaj, főként a szlovén és a szerb politikusok között. Szlovénia olyan új szakaszt iktatott be alkotmányába, amely elvben lehetővé teszi, hogy kiváljon a jugoszláv föderációból, továbbá a rendkívüli állapot kihirdetésére és a hadsereg békeidőben történő bevetésére vonatkozó döntés jogát a föderáció hatásköréből a sajátjába vonta. Igen ,,érzékeny,, az a cikkely is, amely szerint Ljubljana a jövőben ,,erejéhez mérten,, járul hozzá a föderáció költségvetéséhez és a gazdaságilag fejletlenebb vidékek megsegítéséhez. (Ezt eddig ,,központi kulcs,, szerint határozták meg). - Ez a döntés - írta a ljubljanai Delo - még mindíg haragos reagálásokat vált ki az ország egyes részeiben, de csak a következőket mondhatjuk: jugoszlávok vagyunk, de elsősorban szlovének, mert ez a történelmi sorsunk, s az alkotmánymódosítás történelmi érdekeinket tükrözi. Ki fogunk tartani mellette, minden nyomás ellenére. A szlovén alkotmánymódosítás ellen szinte az utolsó pillanatban emelt szót a jugoszláv államelnökség, a JKSZ Központi Bizottsága és a szövetségi parlament. Vajon miért nem előbb? A módosítási javaslatok már a nyáron ismertté váltak, Szlovénia-szerte általános vita, népszavazás folyt róluk. S miért váltott ki éles belpolitikai feszültséget és konfrontációt, hogy a szlovének egy olyan jogot iktattak alkotmányukba, amelyet a szövetségi alkotmány szintén elismer: bevezetőjében kimondja az ország minden nemzetének önrendelkezési jogát. A vita főként a szlovén és a szerb politikai ,,csúcs,, közötti véleménykülönbségeket tükrözi, amelyek tavaly ősz óta a gazdaság, a politikai intézményrendszer és a kommunista szövetség reformja, a ,,hogyan tovább?,, kérdésében már elég világosan kirajzolódtak. Unitarista és centrista erők állnak szemben a tiszta föderalizmus híveivel. Ez utóbbiak közé a szlovéniaiak, a horvátországiak és a bosznia-hercegovinaiak tartoznak, a szerbiaiak (a Vajdaság és Koszovo autonóm tartomány) és a crnagoraiak pedig az erősebb centrista állam hívei. A makedóniaiak, akik saját társadalmi-gazdasági bajaikkal vannak elfoglalva, még nem tudják, hová álljanak. (folyt.) 1989. október 9., hétfő 15:54
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »