Rendszerváltás és az MTI

	A Fővárosi Tanács ülése (1. rész)
1989. szeptember 15., péntek - Budapest új lakásgazdálkodási koncepcióját vitatta meg egyebek között pénteki ülésén a Fővárosi Tanács. Az elképzelés legfontosabb eleme, hogy az ezredfordulóig felvázolja a ma kilátástalan helyzetben lévő fiatal családalapítók, lakással nem rendelkezők esélyeit, tízéves távlatban megoldást igérve számukra. Rikli Erzsébet, a Lakáspolitikai Főosztály vezetője hangoztatta, hogy a fővárosnak a kormányzati döntések hiányában is ki kell alakítania hosszú távú lakásgazdálkodási koncepcióját, ennek azonban még az elején tart. A lakásállomány helyzetét felvázolva szólt arról, hogy a budapesti házak többsége leromlott, elhanyagolt állapotú, az ingatlankezelési szolgáltatásokkal a bérlők joggal elégedetlenek. A csaknem 70 ezer lakásigénylő közül mintegy 55 ezernek nincs önálló otthona, miközben az egyre szűkösebb anyagi lehetőségek miatt egyre kevesebb tanácsi bérlemény épül. Rámutatott arra, hogy a hosszú távú célokat a jelenlegi lakásellátási rendszer átfogó, fokozatos átalakításával, a lakásterhek igazságosabb elosztásával kell elérni. Olyan lakáskoncepció viszont nem képzelhető el, amely a lakosság minden rétegének egyaránt kedvező lenne. Szabályozott, piaci típusú lakásrendszert kell kialakítani a gazdasági és a szociális szempontok világos elkülönítésével, a lakbértámogatás bevezetésével, amely nem a lakáshoz, hanem a családok jövedelmi, vagyoni helyzetéhez igazodik. A Fővárosi Tanács saját hatáskörében olyan intézkedéseket tervez, amelynek révén az ezredfordulóra minden család, illetve családtöredék - anyagi teherviselésének megfelelő - lakáshoz juthat. A koncepció előtérbe állítja a családalapító fiatalokat, a kisnyugdíjasokat, s általában az elesettek védelmét. A főosztályvezető a mai lakbérszerkezetre alapozott egységes és általános lakbéremelést nem tartotta helyesnek. A lakbér újraszabályozásának a lakás értékéből kell kiindulnia, s a bevételnek fedezetet kell nyújtania az épület üzemeltetésének, karbantartásának és az időszerű felújítási feladatoknak az ellátására. A fővárosnál dolgozó szakemberek határozott véleménye: a lakásreform elodázhatatlan, tehát nem várhatnak vele a bér- és szociálpolitikai reformig. Az így mutatkozó hiányokat a lakástámogatási rendszernek kell áthidalnia. (folyt.köv.) 1989. szeptember 15., péntek 17:12
Vissza »

	A Fővárosi Tanács ülése (2. rész)
Rikli Erzsébet elengedhetetlennek tartotta az ingatlankezelés radikális megváltoztatását, a mai értelemben vett IKV megszüntetését, szerinte a lakáskezelést egymással versengő szervezetekre kellene bízni. Végezetül szólt arról, hogy a koncepciót a lakosság véleményének megismerésére széles körű társadalmi vitára bocsátják. A vitában felszólaló tanácstagok némelyike ez utóbbi gondolattal kapcsolatban azon a véleményen volt, hogy a koncepció jelenlegi formájában nem alkalmas a társadalmi megmérettetésre, mert az abban foglaltakat mindenki számára érthetően kell megfogalmazni. Mások úgy ítélték meg, hogy hosszú távú programot az alternatív szervezetek bevonása nélkül nem célszerű kidolgozni. A lakásreform szükségességével egyébként valamennyi felszólaló egyetértett. Abban nem volt vita, hogy szociális lakásokra szükség van. Azonban többen is figyelmeztettek: a bérlakások eladásából származó pénzekből külön lakásalapot kell képezni, hogy ezt az összeget mással ne ,,moshassák,, egybe. Szorgalmazták, hogy az a magánvállalkozó, aki szociális lakásépítésre vállalkozik, részesüljön adókedvezményben, mert a jelenlegi kamat- és hitelfeltételek egyáltalán nem ösztönöznek a vállalkozói lakásépítésre. Bielek József, a Fővárosi Tanács elnöke XXI. kerületi választói nevében kért szót. Hangoztatta, hogy a budapesti koncepció önállóan is megállhat a lábán - amennyiben hagyják, hogy érvényesüljön. Megítélése szerint a kormány közzétett lakbérmódosító tervezete nem nevezhető koncepciónak, sokkal inkább áremelésnek. Kifejezte meggyőződését, hogy addig, amíg nem készül el a bér-, a szociális és a nyugdíjreform, addig a lakbérek megemeléséről nem lehet szó. Erre az akcióra egyébként is a tanács fizetne rá, hiszen a szociálisan hátrányos helyzetben lévőknek az eddiginél is több segélyt kellene folyósítani. Szólt arról, hogy a szociális bérlakások számát drasztikusan, legalább a felére kellene csökkenteni, mert a 425 ezer tanácsi lakás nem mindegyikében olyanok élnek, akik arra valóban rászorulnak. Rámutatott arra is, hogy a szociális bérlakások építése túlságosan sokba kerül a tanácsnak, jó néhány esetben jobban járna, ha a szabadpiacon vásárolna lakást. Ezért kérni fogja a kormánytól, hogy az eladásra kijelölt lakásoknál, illetve az építésre alkalmas telkeknél a tanácsnak legyen elővásárlási joga. A lakásbérlők egyesületének elnöke, Szabó Miklós a hatóságot ostorozta felszólalásában, mert a házkezelői szolgáltatások színvonala az elmúlt másfél évtizedben nemhogy nőtt volna, inkább csökkent. A koncepció szerinte korántsem nevezhető emberközpontúnak, sőt egyenesen lakosságellenesnek tartotta, s javasolta a tervezet elutasítását. (folyt.köv.) 1989. szeptember 15., péntek 17:18
Vissza »

	A Fővárosi Tanács ülése (3. rész)
A Magyar Nyugdíjas Egyesületek Országos Szövetsége budapesti szervezetének képviselője elutasította a lakbéremelési szándékokat. Szerinte a lakáspolitikával foglalkozó szakemberek még mindig sakkfigurának tekintik az embereket. Úgy vélte: az idősek joggal feltételezik, hogy a lakbérek felemelésével el akarják távolítani őket otthonaikból. Ez nem lehet módja a lakásmobilitás tervezett előmozdításának. A tanács ülésén hosszú évtizedek után először ismét jelen voltak más pártok képviselői. Hornyák Tibor, a Magyar Függetlenségi Párt elnöke az alkalmat a párt programjának ismertetésére kívánta kihasználni, ám ez a jelenlévők meglehetősen éles elutasításába ütközött. Hornyák Tibort többször ,,figyelmeztette,, hangos zúgolódás, ennek ellenére a napirenden szereplő támáról csak annyit mondott, hogy semmiféle lakbéremeléssel nem ért egyet. Beszéde végén közölte: megengedhetetlen, hogy még most is díszpolgára Budapestnek Haynau és Sztálin. A Független Kisgazdapárt budapesti képviselője a kormány hosszú távú lakáskoncepcióját minősítve, úgy ítélte meg, hogy ,,ég és föld,, a különbség a fővárosi elképzelés javára. A testület a koncepció alapelveivel egyetértve úgy határozott, hogy az elhangzott, megszívlelendő javaslatokat beépíti a tervezetbe, s azt társadalmi vitára bocsátja. Döntöttek arról, hogy a főváros szimbólumrendszere - Budapest címere és zászlaja - újraalkotására, a közterületek történelmi nevének visszaállítására, e kérdéskörök áttekintésére ideiglenes bizottságot hoznak létre szeptember végéig. A tanács hatályon kívül helyezte az épületek és közterületek fellobogózásáról és díszkivilágításáról szóló, 1983-ban keltezett rendeletét. Ezekről a jövőben saját hatáskörben a Fővárosi Tanács elnöke intézkedik. A tanács egyetértett azzal, hogy az 1995-re tervezett Budapest-Bécs világkiállítás lehetséges budapesti helyszínei közé vegyék fel Lágymányos-Délpest-Csepel-sziget északi részét is. A tervpályázatot így négy területre írja ki a világkiállítást előkészítő bizottság, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium. (MTI) 1989. szeptember 15., péntek 17:26
Vissza » A hírhez kapcsolódik »