 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Kiskőrös Városi Tanács V.B. nyilatkozata
"A városi tanács végrehajtó bizottsága Kiskőrös lakosságának
óhaját tolmácsolva kinyilvánítja igényét arra, hogy amennyiben a
tudományos vizsgálatok egyértelműen bebizonyítják, Barguzinban
Petőfi Sándor földi maradványait találták meg, a halhatatlan költő
végső és örök nyughelye szülővárosa, Kiskőrös legyen. "
DLF, Esti krónika:
A gazdasági változásokról
"A magyar reformprogram magában foglalja a vállalatok magánkézbe
adását, a tőkepiac liberalizálását, valamint a fizetőeszköz-rendszer
korszerűsítését. Az utóbbinak része a már 1988-ban bevezetett
adóreform, az értéktöbblet-adó, valamint a kereseti adók ismételt
alkalmazása és nem utolsó sorban a forint középtávon történő
konvertibilitásának megteremtése. Ez a reform azonban csakis akkor
valósulhat meg, ha a Nyugat is kiveszi abból a részét, pontosabban
megnyitja a piacait a magyar áruk előtt."
|
|
|
|
|
|
 |
Tüntetés Nyiregyházán
|
Tüntetés Nyíregyházán SZER
--------------------- München, 1989. május 29.
Magyar híradó
1956 óta először volt tüntetés Nyíregyházán a pártház előtt. A
független mozgalmak szervezték, tiltakozásul az áremelések ellen, az
életszínvonal csökkenése és Szabolcs-Szatmár megye fejlesztésének
elmaradása miatt.
Krassó György foglalja össze a nyíregyházi tüntetés közvetlen és
közvetett okait és hátterét:
Szombaton reggel fél tízkor a Jókai téren még csak 300-an
gyűltek össze, számuk azonban egyre duzzadt, a megyei tanács előtt
már 500-an, a városi tanács előtt 1200-an, a pártszékháznál pedig
már 1500-an tüntettek.
Szabolcs-Szatmár Magyarország legszegényebb megyéje, és az
RO-1/89 számú titkosított KSH-jelentésből kitűnik, hogy helyzete
egyre romlik. A 600 ezer lakos negyedrészének jövedelme még a
létminimumot sem fedezi. Tavaly 6500 munkahely szűnt meg, de csak
338-an kaptak elhelyezkedési segélyt.
A megyei vezetés semmit sem tesz a felzárkózás érdekében, amint
azt még az 5/89. és 7/89. számú, belső használatra készített megyei
MSZMP-jelentés is megállapítja. És amikor Németh Miklós
miniszterelnök Nagykállót, Grósz Károly pártfőtitkár pedig Záhonyt
nemrégiben várossá avatta, még csak azt sem tartották szükségesnek,
hogy tárgyaljanak a megyei vezetőkkel a provincia mostoha
helyzetéről.
A megye lakosságában már csak a szovjet határ közelsége miatt is
nagy a félelem. 1956 után ezreket hurcoltak el börtönbe,
internálótáborokba. Domosovszki Andrást és Szilágyi Lászlót pedig -
miután a debreceni katonai bíróság halálra ítélte őket - példa
statuálás céljából Nyíregyházán végezték ki, ahol most a temető
28-as parcellájában nyugszanak. (folyt.)
1989. május 29., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jóestét kivánok RÓZSAFA jelige vagyok.A rádió valamennyi kedves dolgozójának és munkatársának nagyon boldog újévet kivánok, jó erőt és egészséget.Szeretném egy kérdéssel kezdeni a beszélgetésemet, és pedig,hogy tessenek szívesek választ adni arra,hogy a székely himnusz kinek a szerzeménye, és mikor keletkezett a verse, illetve a szövege. És a Himnusz körülményeiről is nagyon szeretnék valamit hallani a Hallgatók Fóruma című műsorban."
III/III jelentés BOROS IMRE/FKgp-ról egy oldal
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (10.07-11.13) - Szétesik az aranykalicka
" A nép elindult a Ring felé, hogy az előző heti utat bejárja. Duzzadt, mind hangosabbá vált a tüntetés. Csak az első sorban meneteltek némán az emberek, összefogódzkodva, jelmondatokkal házilag telefestett textilcsíkokat maguk elé feszítve. Laci kiállt az első sorok elé, úgy forgatott. Ez rettentően veszélyes volt, a titkosrendőrök nyilvánvalóan észrevették, lefotózták, de ő nem törődött vele. Én az út melletti park egyik sűrű bokrában a földön fekve figyeltem."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|