|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP Nagybudapesti Intéző Bizottságának közleménye
"Dr. Habsburg Ottó
személye objektív, valamennyi párt érdekein felül áll; a magyar
helyzetet évtizedek óta jól ismeri, és az Európai Parlamentben
következetesen küzd hazánk érdekeiért; végül olyan nemzetközi
tekintélyű és befolyású politikus, aki - szerintünk - a
legalkalmasabb arra, hogy hazánkat visszavezesse az európai népek
családjába."
Deutschlandfunk:
Jelentés a kongresszusról
"Horn Gyula külügyminiszter, az ülés elnöke a szavazatok
kiszámlálása után kimondta az új párt, az MSZP, a Magyar Szocialista
Párt megalakulását. Magnetofonról azon nyomban felcsendült a
himnusz. A küldöttek fellélegeztek, azt hitték legalábbis, ha az
öthatodos többséghez tartoztak, hogy jó munkát végeztek és túl
vannak a kongresszus nehezén. A sajtó, mint egyfajta győzelmi
jelentés tette közzé az új, már nem kommunista magyar kormánypárt
megalakításának hírét."
|
|
|
|
|
|
|
Az SZDSZ állásfoglalása a népszavazásról (1. rész) (OS)
|
1989. október 27., péntek - Mint köztudomású, a Szabad Demokraták Szövetsége népszavazást kezdeményezett a békés átmenet legfontosabb, még nyitott kérdéseiről. A kétszázezer támogató aláírás hitelesítése befejeződött, a népszavazás kitűzése minden bizonnyal az Országgyűlés október 30-án kezdődő ülésének napirendjére kerül. A 200 000 aláíró máris jelentős eredményt ért el, hiszen az Országgyűlés az MSZMP-MSZP ajánlásaival szemben úgy határozott, hogy jogutód nélkül feloszlatja a Munkásőrséget, és a munkahelyek elhagyására kötelezi a pártszervezeteket. E siker ellenére szükségesnek tartjuk, hogy a kezdeményezés valamennyi kérdésében tartsák meg a népszavazást. Ez a már megoldottnak látszó kérdésekben sem felesleges. Emlékezzünk: az újjászervezett MSZP kongresszusán még dübörgő taps üdvözölte a munkahelyi pártszervezetek csorbíthatatlan megőrzését. Ha a legfőbb szuverén, a nép kinyilvánítja akaratát, lehetetlenné válik a döntés későbbi parlamenti felülvizsgálata. Az állampolgárok a népszavazáson megerősíthetik a Munkásőrség feloszlatását. Végérvényessé tehetik a politikai pártok munkahelyi működésének tilalmát. Rendelkezhetnek az állampárt vagyonának sorsáról. Dönthetnek az elnökválasztás időpontjáról. Ha úgy határoznak, hogy csak a szabad országgyűlési választások után kerülhet sor az elnökválasztásra, akkor megakadályozzák az elnökjelöltek puccsszerű megválasztását. Ilyen módon a népszavazás megtartása visszafordíthatatlanná teszi a demokratikus átementet. Takarékossági szempontok miatt elfogadhatónak tartjuk azt a kompromisszumot, hogy a kormány által javasolt népszavazást a címer és a nemzeti ünnep ügyében egyidőben tartsák meg az állampolgári kezdeményezésű népszavazással. Elfogadhatatlan azonban, hogy a népszavazás eredményének kihirdetése előtt kitűzzék az elnökválasztást. Ez az aláírók szándékának kijátszása, a népszavazás intézményének lejáratása volna. Hiszen az elnökválasztás nem a szavazólapok kitöltésével, hanem a választás időpontjának kitűzésével kezdődik. Ekkor indul el a jelöltállító aláírások gyűjtése, az elnökjelöltek bemutatása, egyszóval a választási hadjárat, amelyben ma még nem lehet biztosítani az elnökjelöltek esélyegyenlőségét. De ez az egyenlőtlenség csak az egyik baj volna. A másik az, hogy ha egy ilyen hatalmas választási gépezet mozgásba lendül, nem lehet megállítani. Ilyen körülmények között már nem lehet higgadtan eldönteni a népszavazás tulajdonképpeni kérdését: időszerű-e egyáltalán az elnökválasztás. (folyt.köv.)
1989. október 27., péntek 15:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|