|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP Nagybudapesti Intéző Bizottságának közleménye
"Dr. Habsburg Ottó
személye objektív, valamennyi párt érdekein felül áll; a magyar
helyzetet évtizedek óta jól ismeri, és az Európai Parlamentben
következetesen küzd hazánk érdekeiért; végül olyan nemzetközi
tekintélyű és befolyású politikus, aki - szerintünk - a
legalkalmasabb arra, hogy hazánkat visszavezesse az európai népek
családjába."
Deutschlandfunk:
Jelentés a kongresszusról
"Horn Gyula külügyminiszter, az ülés elnöke a szavazatok
kiszámlálása után kimondta az új párt, az MSZP, a Magyar Szocialista
Párt megalakulását. Magnetofonról azon nyomban felcsendült a
himnusz. A küldöttek fellélegeztek, azt hitték legalábbis, ha az
öthatodos többséghez tartoztak, hogy jó munkát végeztek és túl
vannak a kongresszus nehezén. A sajtó, mint egyfajta győzelmi
jelentés tette közzé az új, már nem kommunista magyar kormánypárt
megalakításának hírét."
|
|
|
|
|
|
|
- Őrségváltás az NDK-ban - 1. folyt.
|
Talán nem volna érdektelen e történelmi párhuzam végiggondolása a várható következmények szempontjából a keletnémet vezetés számára sem, amely nem térhet ki tovább a döntések elől, és nemcsak a személycserék, hanem a társadalmat foglalkoztató kérdések vonatkozásában sem. A felvonulások olyan méreteket öltenek, ami most már végképp egyértelművé teszi, hogy nem egy ellenzéki kisebbség, nem is egy bizonyos korosztály, hanem a társadalom túlnyomnó többségének elégedetlenségéről van szó. Az állam azonban - mint ezt az Új Fórum egyik lipcsei képviselője kifejezte - nem fogja fel, hogy mit jelent a dialógus. Azt gondolja, az a lényeg, hogy csevegjünk egy kicsit egymással. Ezen felfogásán azonban alighanem hamarosan változtatnia kell - tehetjük hozzá. Az egyik lehetőség az, hogy az immár Egon Krenz vezette politikai bizottság képes lesz olyan intézkedéseket hozni - például az utazási szabadságról és a sajtószabadságról, valamint a társadalmi párbeszéd új fórumaira vonatkozóan -, amelyek az emberek többségét legalábbis egy időre megnyugtatják, és a radikális ellenzéket újra elszigetelik. Ez persze hosszabb távon csak további engedmények előjátékát jelentené. Mint minden kommunista hatalom esetében, itt is az a probléma, hogy a lejtőn nincs megállás. Azaz nem létezik határozott elképzelés egy olyan szilárd kompromisszumos formára nézve, amelyben a kommunista párt és a társadalom képviseleti szervei megosztoznának a hatalmon. A másik lehetőség, hogy csak látszatengedményekre kerül sor, amelyek nem felelnek meg a társadalmi elvárásoknak, és nem csökkentenék az utcai tiltakozások méreteit. Ez esetben viszont fennáll a veszély, hogy a hatalom nem tud ellenállni a csábításnak, hogy megtorló intézkedéseit az úgymond kielégítő engedményekre való hivatkozással legitimálja önmaga előtt. +++
1989. október 18., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|