|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP Nagybudapesti Intéző Bizottságának közleménye
"Dr. Habsburg Ottó
személye objektív, valamennyi párt érdekein felül áll; a magyar
helyzetet évtizedek óta jól ismeri, és az Európai Parlamentben
következetesen küzd hazánk érdekeiért; végül olyan nemzetközi
tekintélyű és befolyású politikus, aki - szerintünk - a
legalkalmasabb arra, hogy hazánkat visszavezesse az európai népek
családjába."
Deutschlandfunk:
Jelentés a kongresszusról
"Horn Gyula külügyminiszter, az ülés elnöke a szavazatok
kiszámlálása után kimondta az új párt, az MSZP, a Magyar Szocialista
Párt megalakulását. Magnetofonról azon nyomban felcsendült a
himnusz. A küldöttek fellélegeztek, azt hitték legalábbis, ha az
öthatodos többséghez tartoztak, hogy jó munkát végeztek és túl
vannak a kongresszus nehezén. A sajtó, mint egyfajta győzelmi
jelentés tette közzé az új, már nem kommunista magyar kormánypárt
megalakításának hírét."
|
|
|
|
|
|
|
Nagygyűlés - Nyers Rezső előadása (1. rész)
|
1989. október 10., kedd - ,,Út a jövőbe a demokratikus szocializmus ,, jelszó alatt nagygyűlést tartottak kedden délután a Magyar Szocialista Párt Villányi úti választási központjában. A rendezvény szónoka Nyers Rezső volt. A párt újonnan megválasztott elnöke a történelmi jelentőségű pártkongresszus másnapján, most első alkalommal találkozott a párt tagságával, hogy tájékoztatást adjon a legfelsőbb pártfórum munkájáról, a kongresszus határozatairól, az új párt törekvéseiről, politikai kurzusáról. A pártelnök beszámolóját nagy érdeklődés előzte meg - több mint félezren gyűltek össze a központ auditóriumában -, amit jórészt az magyaráz, hogy a párt életében gyökeres fordulatot hozó kongresszus után számos nyitott kérdés maradt jövőbeni tevékenységével, céljaival kapcsolatban a tagság széles rétegeiben.
Nyers Rezső éppen e bizonytalanságra, e kettősségre utalt, amikor úgy kezdte felszólalását, hogy a párttagság hangulata ma ,,keserédes,,. Keserűségét az okozza, hogy bár a pártszervezetek széles hálózata, a tagság széles köre nem volt felelős az MSZMP válságáért, a következményeket mégis neki kell viselnie. Ezzel együtt is bizakodásra ad okot, hogy a kongresszus minden nehézkessége ellenére nyílt, demokratikus légkörben tanácskozott. Ahogy a pártelnök megfogalmazta: hasonló jellegű, magas szintű tanácskozáson ilyen eleven, gondolatgazdag vita, szabad véleménynyilvánítás 1948 óta mindössze egyszer volt, az 1957-es pártértekezleten. A kongresszus pezsgése, élénk szellemisége a két munkáspárt egyesülése előtti időket idézi fel. A legfelsőbb pártfórum tanácskozását megelőzően sokan az MSZMP összeomlását jósolták. A tanácskozás azonban bebizonyította, hogy a pártdemokrácia életképes, s a heves viták ellenére sem következett be földcsuszamlás. Az új párt jelenleg a demokratikus átalakulásnak, érésnek az állapotában van. A kongresszus egyik fontos vonása volt, hogy szabad teret engedett a különféle áramlatok kifejeződésének. A különböző platformok formájában felszínre kerülhettek a párton belül már huzamosabb ideje meglévő áramlatok, s ha ez nem történt volna meg, a párt nem maradhatott volna együtt. Ez ismét csak a párton belüli demokratikus működési formák jelentőségét emeli ki, hiszen éppen a szabad vita, az önkifejeződés lehetősége vezette rá az áramlatokat, hogy érvényesülésük érdekében nem kell feltétlenül szétszakítaniuk a pártot. (folyt.köv.)
1989. október 10., kedd 19:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nagygyűlés - Nyers Rezső előadása (2. rész)
|
A platformok pozitív szerepére utal az is, hogy a tanácskozás során több olyan ,,válságos,, pillanat volt, amelyen éppen segítségükkel, kompromisszum-készségükkel jutott túl a kongresszus - nem pedig a pártvezetés jóvoltából. A tanácskozást végső soron egyfajta kompromisszumos egység jellemezte, amelynek kimunkálása nyílt vitában történt. Ugyanakkor a pártelnök azt sem tagadta, hogy a színfalak mögött zajló, félig rejtett vitáknak, egyezkedéseknek is jelentős szerepe volt. A kongresszuson kialakult egység a továbbiakban is jellemzője lesz az új, ,,többplatformos,, pártnak. Nyers Rezső véleménye szerint a Magyar Szocialista Pártban többfajta nézet is megfér egymás mellett a szociáldemokrata gondolkodásmód és a reformkommunizmus két pólusa között. A kongresszus egyik fontos vitapontja volt, miként alakuljon az MSZMP és az MSZP egymáshoz való viszonya. A radikális nézetet képviselők azt javasolták, hogy oszlassák fel az MSZMP-t, alakítsanak teljesen új pártot, teljesen új tagsági viszonnyal. Ez a nézet végül kisebbségben maradt. A másik póluson a teljes folyamatosság hívei helyezkedtek el, akik új párt alakítása helyett a megújulást hirdették. Éles vita alakult ki abban is, vajon a kongresszus meddig mehet el, mire terjed ki felhatalmazása a tagság véleményének kikérése nélkül. Újabb pártvita megrendezésére azonban már nem volt mód, hiszen ezt a mai feszült belpolitikai viszonyok nem teszik lehetővé. A döntés elodázása a párt térvesztését, presztizsveszteségét okozta volna. A kongresszus tehát egyfajta döntési kényszerbe került. Most a legfontosabb tennivaló, hogy a határozatokat minél szélesebb körben ismertessék meg a tagsággal, és segítsék azok helyes értelmezését. Az MSZMP és az MSZP viszonyában a hangsúlyt az önkéntességre helyezik; aki vállalja az új párt politikai céljait, működési elvét, az átléphet az MSZP-be. Erre meglehetősen szűk határidőt szabott a kongresszus, de ezt indokolja, hogy nem szabad meghosszabbítani a bizonytalansággal járó átmenetet. Az új párt szervezőmunkája során nagy figyelmet kell szentelni az újonnan formálódó tagozatoknak, így például a munkásság és a vidék érdekeinek képviseletére szerveződött csoportoknak. Életrehívásuk azt jelzi, hogy a hagyományos szervezési keretek mellett speciális, az egyes társadalmi rétegek életéhez közelebb vivő szerveződési formákra is szükség van. (folyt.köv.)
1989. október 10., kedd 19:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nagygyűlés - Nyers Rezső előadása (3. rész)
|
Nyers Rezső röviden tájékoztatást adott arról is, hogy a világ közvéleménye miként fogadta a pártkongresszus határozatait. Nyugaton túlnyomóan elismeréssel szóltak a magyarországi fejleményekről. A sajtóorgánumok jobbára úgy értékelték, nagy dolog történt Magyarországon, s az ország integrálódik a világfolyamatokba. Ezzel együtt kisebb mértékben a kétkedés is hangott kapott; volt, aki úgy vélekedett: nem történt érdemi változás Magyarországon, illetve a kommunisták képtelenek a demokratizálódásra. Ami a szocialista országokat illeti, a Szovjetunió pozitívan fogadta az MSZP megalakulásának hírét. Gorbacsov főtitkár Nyers Rezsőhöz küldött távirata a rokonszenv hangján íródott. Jugoszláviában és Lengyelországban nagyon pozitív visszhangot váltott ki a kongresszus. Bulgária, az első benyomások alapján, a pozitív várakozás álláspontjára helyezkedett. Romániában és az NDK-ban lényegében nem vesznek tudomást a kongresszusról. Többnyire kis hírekben számoltak be az MSZP tanácskozásáról. Csehszlovákiában bővebb kommentárok jelentek meg, amelyek kritikai észrevételeket is mefogalmaztak. A nemzetközi visszhang alapján a pártelnök hangsúlyozta: az MSZP-nek törekednie kell arra, hogy Magyarország szomszédai, partnerei pontosan értsék az országban végbemenő változásokat, még ha nem is rokonszenveznek azokkal. Mindenképpen el kell kerülni azt, hogy kialakuljon valamifajta ,,politikai légihíd,, a magyar törekvésekkel szemben; ennek rendkívül káros következményeit hazánk már jól ismeri. A magyar demokratizálódási folyamatok szempontjából nagyon fontos, hogy a gorbacsovi politika jóindulattal viseltetik a magyarországi törekvések irányában. Magyarország azonban nem építheti reformjait, gazdaságpolitikáját egyszerűen erre a jóindulatra. Magyarországnak akkor is meg kell állnia a lábán, ha nehezebbé válik a Szovjetunión belül a gorbacsovi vezetés helyzete. Magyarország már megtanulta, hogy cselekvési terének önkéntes leszűkítésével nem oldhatja meg problémáit. Nyers Rezső végezetül azt a meggyőződését hangoztatta, hogy az új párt tagsága által létezik. Ha elszakadások lesznek is, remélhetően új találkozások születnek, s akkor a mostani bizonytalan helyzetben is megtalálja az MSZP a helyes módszereket, célokat - ebben a párttagság lesz a vezetés bírája. Előadása után Nyers Rezső a nagygyűlés résztvevőinek gyűrűjében válaszolt a kérdésekre, észrevételekre. (MTI)
1989. október 10., kedd 19:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|