|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP Nagybudapesti Intéző Bizottságának közleménye
"Dr. Habsburg Ottó
személye objektív, valamennyi párt érdekein felül áll; a magyar
helyzetet évtizedek óta jól ismeri, és az Európai Parlamentben
következetesen küzd hazánk érdekeiért; végül olyan nemzetközi
tekintélyű és befolyású politikus, aki - szerintünk - a
legalkalmasabb arra, hogy hazánkat visszavezesse az európai népek
családjába."
Deutschlandfunk:
Jelentés a kongresszusról
"Horn Gyula külügyminiszter, az ülés elnöke a szavazatok
kiszámlálása után kimondta az új párt, az MSZP, a Magyar Szocialista
Párt megalakulását. Magnetofonról azon nyomban felcsendült a
himnusz. A küldöttek fellélegeztek, azt hitték legalábbis, ha az
öthatodos többséghez tartoztak, hogy jó munkát végeztek és túl
vannak a kongresszus nehezén. A sajtó, mint egyfajta győzelmi
jelentés tette közzé az új, már nem kommunista magyar kormánypárt
megalakításának hírét."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés ülésszaka elé (1. rész)
|
1989. október 16., hétfő - Kedden folytatódik az Országgyűlés szeptemberi ülésszaka. Sokak véleménye szerint történelmi jelentőségű feladata vár a képviselőkre: az úgynevezett sarkalatos törvények - az Alkotmány módosításáról, az Alkotmánybíróságról, az Állami Számvevőszékről, az országgyűlési képviselők választásáról, a köztársaságielnök-választásról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény - megalkotása.
Ezeken túlmenően törvényjavaslatot terjeszt elő a Minisztertanács az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról. A parlament - Király Zoltán Csongrád megyei képviselő határozatban elfogadott indítványának megfelelően - tájékoztatást kap a társadalmi szervezetek vagyonáról; Vassné Nyéki Ilona (Pest megye) ugyancsak határozatban elfogadott indítványára várhatóan ismét módosítják a földtörvényt. Napirendre tűzik Roszik Gábor (Pest megye), Debreczeni József (Bács-Kiskun megye), Marx Gyula (Zala megye) és Raffay Ernő (Csongrád megye) indítványát október 23-a nemzeti ünneppé, illetve munkaszüneti nappá nyilvánításáról. A Minisztertanács várhatóan törvényjavaslatot nyújt be a Munkásőrségről. A plénum több személyi kérdésben is dönt. A parlamentnek a törvényekhez kapcsolódóan három kérdésben külön is határoznia kell. Amennyiben elfogadja a köztársasági elnök választásáról szóló törvényt, döntenie kell a választás időpontjának kitűzéséről is. A Minisztertanács népszavazást kezdeményezett az állami címer kiválasztása érdekében; ezt a kezdeményezést az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága támogatta - a népszavazás kiírására vonatkozó döntés a parlament jogkörébe tartozik. Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvénnyel kapcsolatban a jogalkotók indokoltnak tartják, hogy az Országgyűlés állást foglaljon az internált, valamint kitelepített személyek sérelmeinek orvoslásáról is. Az Országgyűlés munkáját ezúttal nem ,,terhelik,, interpellációk és kérdések. A szeptemberi ülésszak folytatásáról van ugyanis szó, s az erre az ülésszakra benyújtott valamennyi interpellációt és kérdést még szeptemberben megtárgyalta a parlament. Az újabb interpellációkat és kérdéseket a házszabály értelmében a következő - október 31-i - ülésszakra benyújtottaknak kell tekinteni. (folyt. köv.)
1989. október 16., hétfő 16:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|