|
|
|
|
A budapesti képviselőcsoport ülése (1. rész)
|
1989. október 4., szerda - Az országgyűlési ülésszak október 17-ei folytatására készülve szerdán ülést tartott a budapesti képviselőcsoport, Peják Emil elnökletével. A tanácskozásra - az igazságügyi tárca kérésére - meghívást kaptak a háromoldalú nemzeti kerekasztal képviselői is, hogy álláspontjukat személyesen fejthessék ki.
A parlament napirendjén szereplő sarkalatos törvények tervezeteiről szólva Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes áttekintést adott az előkészítésről, a politikai egyeztető tárgyalásokon kialakult konszenzusról. Mint mondotta, néhány ponton az Igazságügyi Minisztérium nem ért egyet a beterjesztett törvényjavaslatokkal. Az Alkotmánybíróság hatáskörét említve hangsúlyozta: ha az országgyűlés elfogadja, hogy számos kérdésben bárki közvetlenül az alkotmánybírósághoz fordulhat, állampolgári beadványok tízezrei árasztják majd el az egyelőre öt főből álló testületet. S amennyiben - az igazságügyi tárca eredeti elképzelésével szemben - a törvény nem állapít meg időbeli korlátot, tehát az alkotmánybíróság visszamenőlegesen is vizsgálja a jogszabályokat, olyan döntések meghozatalára kényszerül, amelyekkel a leendő kormányt gazdaságilag lehetetlen helyzetbe hozza. Ezt követően a képviselők tettek fel kérdéseket az alkotmány módosításáról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, az alkotmánybíróságról, a köztársasági elnök, illetve az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvénytervezetekkel kapcsolatban. Kilényi Géza ígéretet tett arra, hogy a most zajló képviselőcsoport- üléseken elhangzó véleményeket, javaslatokat még az ülésszak előtt a három tárgyalófél rendelkezésére bocsátják. Reményét fejezte ki, hogy az érintett sarkalatos törvények tervezetei időben megjelennek a kormány lapjában. A vitatott kérdésekről elmondta véleményét az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, illetve a harmadik oldal képviselője is. Az egyik ilyen témakör a munkahelyi pártszervezetek kérdése volt. Az EKA képviselője leszögezte: a választásokon csak akkor indulhat minden politikai erő egyenlő eséllyel, ha a munkahelyeken nem agitálhat - indirekt módon sem - az MSZMP. Ezért mielőbb ki kell vonulnia a munkahelyekről. Többféle vélemény fogalmazódott meg a választások időpontjáról is; a február-márciusban általában mindenki egyetértett. (folyt. köv.)
1989. október 4., szerda 16:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (10.07-11.13) - Szétesik az aranykalicka
"A Stasi, azaz a rendszer titkosrendőrsége minden családba, minden szögletbe befészkelte magát, állam volt az államban. Olybá tűnt, hogy 1945 után csak a zászlót és a jelszavakat cserélték le Németország keleti részén, a módszerek maradtak."
SZER-hallgató telefonja:
"Tabajdi György Pál vagyok a debreceni tudósító. Ma délelőtt 10 órakor Debrecenben a Főposta épülete előtt tüntetést szervezett a FIDESZ Táncsics Mihály csoportja. A tüntetést azért szervezték, hogy szolidaritásukról biztosítsák azokat a hírlett kézbesítőkett akiket ma reggel arra kényszerítették, hogy az MSZMP kongresszus alkalmából megjelent Népszabadság különkiadást pihenőnapjukon széthordják. A demonstráción résztvevő lelkes csoportot a kezdeményező FIDESZ tagjai a csatlakozó szabaddemokraták, rokonszenvező járókelők, valamint... megszakad."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|