Rendszerváltás és az MTI

	Grósz-interjú (6. rész)
- Bocsásson meg, de mintha emlékeimben úgy derengene, hogy még Görgey szerepéről ma is folyik valami vita a történelemtudományokban... - Biztos, hogy nem vagyunk birtokában mindenféle ismeretnek, aminek pedig jó lenne, ha a birtokában lennénk, de talán előbbre tartanánk akkor, hogy ha korábban sikerült volna tisztázó vitákat létrehozni. Olyan tisztázó vitákat, mint amilyen - fölteszem - ez a mostani Központi Bizottsági ülés is volt. Hiszen az Ön szavaiból is arra következtetek, hogy a Központi Bizottság, mint testület nem vonta meg Pozsgay Imrétől a bizalmat, miközben el tudom képzelni, hogy vannak, akik nyilván másként látják ugyanezt a dolgot. És ettől nem történik semmi, ez a világ legtermészetesebb dolga - ma már. Tegnap - most, amikor tegnapot mondok, egy történelmi múltról beszélek - tegnap nem így volt. Azért ezt ne felejtsük el. - Nem felejtjük el, de nekünk nem a tegnapra kell a napi politikában figyelnünk, hanem a mára, és még inkább a holnapra. Szerintem az a stílus lesz korszerű, az a felfogás lesz életképes, amelyet ma vallunk és kezdünk tanulni. Nincs olyan téma - ezt elmondtam előadói beszédemben is -, amelyet ne lenne jogunk, vagy kötelességünk újból végiggondolni, hogy ha a fejlődés ezt követeli meg. Vannak olyan kérdések, amelyekkel a politikának ma már nem kell foglalkoznia, nem aktuálisak. 1956 aktuális, ezzel tehát foglalkozni kell. De mi azt a bizottságot, amelyet az elmúlt évben kiküldtünk, azzal bíztuk meg, hogy a négy évtizedet tekintse át. A négy évtizedből 1956 csak egy esemény. Nagyon jelentős, de csak egy esemény. Hadd tegyem még hozzá: szerintem az utolsó 15 évről igen rövid időn belül nagyobb viták lesznek a pártban, mint 1956-ról. - Ezt mi szívesen elhisszük, azt kell kell mondanom ehhez, de hát 1956-tal az a gond, sokminden egyéb mellett, hogy ha ez a történelmi kutatás tárgya, nem volna-e valóban - az én megítélésem szerint - katasztrófa, hogy ha ennek a megítélésnek a mikéntje fölött 1989-ben megoszlana a nemzet, két pártra - és most itt tudatosan nem a pártra célzok -, két táborra szakadna? - Az ilyen kérdések fölötti vita tartósan a közélet része lesz, és ez nem is baj. Ha az embereket ez foglalkoztatja, ha ez érdekli, ha véleményük van róla, mondják meg, kérdezzenek, vitatkozzanak. Miért ilyen érzékeny ez a probléma? Mert a feltáró munka, de főleg a napi közéleti politizálásunk nem elég árnyalt. Sok ember, aki például akkor az ellenforradalmi megnyilvánulások láttán azok felszámolásáért fogott fegyvert, most úgy érzi, hogy szégyelnie kell magát, mert rosszul döntött. (folyt.köv.) 1989. február 12., vasárnap 16:41
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »