|
|
 |
|
 |
A hét kérdése : Miről tárgyalt Sevardnadze Nicaraguában és Kubában?
|
A Szovjetunió korábban sem csak külső szemlélője volt a közép-
amerikai fejleményeknek, most azonban lényegesen aktivabb szerepet
játszik a térség gondjainak megoldásában - mondta Managuában Eduard
Sevardnadze szovjet külügyminiszter, azt is összegezve, hogy mi volt
a célja villámlátogatásának Nicaraguában, illetve Kubában. Előzőleg
Wyomingban James Baker amerikai külügyminiszterrel is szóba került
természetesen Közép-Amerika, s ezután arra lehetett számítani, hogy
Sevardnadze a közép-amerikai rendezés további lépéseit egyezteti a
térségbeli szövetségesekkel.
Moszkva azonban ismét meglepetést okozott. Kiderült: a
Szovjetunió szerint a közép-amerikai rendezés elhúzódhat ugyan, de
,,lefutott játszma,,, s már a válság lezárása utáni korszakra kell
készülni. Felkapták a fejüket az ujságírók a managuai
sajtóértekezleten annak hallatán, hogy a Szovjetunió új tipusú
gazdasági együttmüködést akar Nicaraguával. Nem internacionalista
segítségnyújtásról, támogatásról volt szó, hanem közös vállalatok
létrehozásáról, kormányközi helyett vállalatközi együttmüködésről és
arról, hogy közösen kell megcélozni a harmadik piacot.
,,Biztos vagyok a békés rendezésben,, - mondta Sevardnadze. Ezt
mutatja az a Washington által rögtön elutasított javaslat is, hogy a
közép-amerikai államok alakítsák ki egymás között a kizárólag
védelmi szükségleteikhez igazodó katonai erőviszonyokat, s így
létrejött egyensúlyt közösen szavatolja a két világhatalom. Amerikai
részről e kezdeményezést a közép-amerikai béketerv helyettesítésének
látják. Sevardnadze azonban arról beszélt, hogy a nicaraguai
államfővel egyetértettek abban: a mostani rendezési folyamat
keretében létre kellene hozni azt a tárgyalási mechanizmust, amely
lehetővé tenné a szükséges védelmi képesség megállapítását, s a
formális békekötés után így biztosítható lesz az egyensúly. A
havannai megálló is rácáfolt a jóslásokra. Az elemzőket Mihail
Gorbacsov áprilisi havannai útja sem győzte meg arról, hogy a vélt
vagy valós szovjet-kubai ellentétek nem jelentenek komoly gondot a
két ország kapcsolatában. Akárcsak Gorbacsov, Sevardnadze sem volt
hajlandó összeveszni Kubával. Ehelyett ismét megerősítették, hogy
elismerik és kölcsönösen támogatják a szocializmus építésének
egymástól eltérő szovjet, illetve kubai változatát. Igaz, Castro
valamelyest módositott: elismerte, hogy a világpolitikában a
szembenállás elvét az együttmüködés gondolatának kell felváltania.
Cserében Sevardnadze megértően elismerte, hogy a napjainkban már
akár idejétmúltnak is tekinthető amerikai-kubai ellenséges viszony
fennmaradásáról nem a karib-tengeri szigetország kormánya tehet.+++
Gózon István (MTI-PRESS)
1989. október 6., péntek 13:21
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|