|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Országgyűlés - második nap (19. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Szabó István (országos lista), a Termelőszövetkezetek Országos ------------ Tanácsának elnöke felszólalásának elején azt hangsúlyozta, hogy a földtulajdon hosszú távú rendezéséhez a politikai feltételek még nem teremtődtek meg. A vállalati, a társasági, a szövetkezeti működésre és gazdálkodásra megalkotott - egyébként reformszellemű - döntések gyakorlati megvalósításához a jelenlegi szabályozás több rendelkezése elavult, többségüket a gazdasági és a társadalmi mozgások máris túlhaladták. Mint mondotta: a földtulajdon alapvető kérdéseit az új alkotmányban kell szabályozni, és erre építve szükséges az új földtörvényt kidolgozni. A jelenlegi földtörvény módosítása természetesen elodázhatatlan, és ebben a helyzetben valóban az a legfontosabb, hogy a reformintézkedések érdekében a gazdaságok működését nehezítő rendelkezéseket feloldjuk. Ám tartózkodni kell minden olyan lépéstől, amely helyrehozhatatlan károkat okozna a hosszú távú földtulajdoni szabályozásban. A TOT elnöke ezután a termelőszövetkezeti gazdálkodók önállóságát és az önrendelkezést erősítő módosításról szólt. Véleménye szerint fel kell oldani az elidegenítési és tulajdonszerzési korlátokat. Minden szervezet és személy - persze ha kínálat van - vásárolhasson ingatlant, ideértve a mezőgazdasági rendeltetésű földet is. A tulajdonosi rendelkezési jog szabadságaként említette azt, hogy a földbeviteli kötelezettség törvényi szabályozása megszűnik, és erről a kérdésről a szövetkezetek alapszabálya, illetve a tagság dönthet. Egyetértett azzal is, hogy a földtulajdonos tsz-tag kérhesse - az alapszabályban meghatározott mértékig - földjének kiadását a tsz által kijelölt földrészből. Támogatta azt a törvényi kitételt is, amely ezután megengedi, hogy a földmegváltás és a földjáradék összege a szerződő felek közötti alku tárgya legyen. Szabó István ugyanakkor óvta a képviselőket olyan szabályozástól, hogy a földjét megváltással elidegenítő, azt a tsz-nek névleges ellenértékért átadó tagokat hátrányosabb helyzetbe hozzák azokkal szemben, akik eddig formális tulajdonukat fenntartották, és most élvezhetik a reálisabb, közös megegyezéssel alakítható megváltási árat. Az a lényeg - hangsúlyozta -, hogy ebben a kérdésben a két tagsági réteget nem szabad szembeállítani Ugyanezt az elvet kell érvényesíteni a földjáradék összegének megállapításánál, és a megszűnő szövetkezetek földjének kiadásánál is. (folyt. köv.)
1989. május 31., szerda 15:52
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|