|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - második nap (6. rész)
|
Ilyen előzmények után 1967-ben módosították az első földtörvényt,
amely a szövetkezetek használatában lévő, de nem szövetkezeti tagok
által örökölt földek megváltás útján fokozatosan a tsz-ek
tulajdonába kerültek. Ez a törvény a szövetkezeti tulajdon mellett a
személyi tulajdont is létrehozta, így mai szemmel nézve is
előremutatónak bizonyult.
A reformfolyamatok az 1987-ben elfogadott földtörvény újabb
jelentős módosítását sürgetik, mert a felesleges kötöttségek a
különböző földek megszerezhetőségét és művelését, azok gazdaságos
hasznosítását immár akadályozzák.
- Az erdőkre vonatkozó előírások még kötöttebbek - mondotta a
miniszter. - Erdőtulajdon szerzését az állami szervek részére is
csak abban az esetben engedi meg, ha az erdő a feladataik
ellátásához nélkülözhetetlen. Erdők létesítése magánszemélyek
számára gyakorlatilag kizárt. Ezért arra teszünk javaslatot, hogy az
állami és szövetkezeti tulajdonban lévő földek, ingatlanok
elidegenítése - akár magánszemély részére is - teljesen szabad
legyen. Egyúttal javasoljuk: a magánszemélyek telek-, lakás-, üdülő-
és termőföld-tulajdonának szerzésénél meglévő jelenlegi korlátozások
teljes megszüntetését azzal, hogy a jövőben magánszemélyek is
korlátozás nélkül szerezhessenek ingatlant, a mezőgazdasági kis- és
magántermelés lehetőségeit, biztonságát szándékozunk elősegíteni.
Ezzel helyenként a gazdasági szerkezetváltás következtében
átmenetileg felszabaduló munkaerő bekapcsolódhat a mezőgazdasági
kistermelésbe. A spekulatív jellegű ingatlanvásárlásokat a személyi
jövedelemadóval, tehát közgazdasági eszközökkel korlátozzuk.
Azt azonban hangsúlyozta a miniszter, hogy az erdőgazdálkodásban
meg kell tartani a hosszú távú, nemzeti érdekeinket garantáló
tervszerűséget, ami a jövőben ebben az ágazatban is - szektorra való
tekintet nélkül - követelmény marad. Ezt a mai erdőtörvény és az
erdőgazdálkodás különféle intézményei biztosítják.
- A törvényelőkészítő munka során felvetődött, hogy a
földtörvényben és az erdőtörvényben is tegyünk kezdeményező
kísérletet a tulajdonviszonyok rendezésére. Többen javasolták a
kezelői jog kiiktatását, kérve, hogy azt alakítsuk át tulajdonjoggá.
Ugyanakkor a viták során ezt igen sokan ellenezték. Ez a felvetésünk
a tárcaközi egyeztetések alkalmával a külterületi földekre szűkült
azzal, hogy csak a külterületen lévő ingatlan tulajdonjoga szálljon
a jelenlegi kezelőre. (folyt. köv.)
1989. május 31., szerda 11:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|