Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - második nap (4. rész)
A szövetkezetek, a szövetkezeti tagság számára létkérdéssé vált a tulajdonhoz és a szövetkezeti formaválasztás szabadságához fűződő jogok maradéktalan érvényesítése; hogy az alapvető jogok eredendően tegyék lehetővé a demokrácia tényleges érvényesülését. A törvénymódosítás valódi tartalmat ad a tagság és a szövetkezet vagyoni kapcsolatának, a jogokkal, a felelősséggel és a kockázattal együtt. Ugyanis ez a kapcsolat határozza meg a tag tulajdonosi minőségének tartalmát, és teszi lehetővé számára a tulajdon feletti rendelkezést. Ha ez igazából érvényesül, akkor az új típusú vállalkozó szellemű, kezdeményező - és persze ennek előnyeit élvező - szövetkezeti tag eszménye valóság lehet. A miniszter ezután a törvénymódosítás körülményeiről, részleteiről szólt. Elmondta: a tervezet kialakítását sok vita, egyeztető tárgyalás előzte meg. A vagyoni kapcsolatok kialakításával összefüggésben vissza-visszatérően felmerült, hogy a szövetkezeti vagyonnak 100 és nem az 50 százalékát kellene feloszthatóvá tenni. Az átmeneti és látszólagos korlátozás azonban két ok miatt tűnik szükségesnek. Az egyik, hogy ez az út még járatlan, magában hordozza a tapasztalat hiányával járó kockázat veszélyét is. Még jelentősebb, hogy a szövetkezetek jelenlegi vagyonát nemzedékek hozták össze, gyarapították, működtették. A vagyon megalapozói és gyarapítói közül sokan már nem élnek. S jöttek, jönnek utánuk az újabb nemzedékek, akiket tulajdonosként ugyancsak érdekeltté kell tenni. A törvénytervezetben javasolt változások hatását szemléltetve számokkal is illusztrálta a tagi érdekeltség fontosságát. Mint mondta: az egy aktív és nyugdíjas tagra jutó tiszta szövetkezeti vagyon átlagosan meghaladja a 260 ezer forintot. Ennek 50 százalékos felosztása esetén egy tagra átlagosan több mint 130 ezer forintnyi vagyonrész jut. Az átlagok - nyilván - nagy szóródást takarnak, ám az bizonyára érzékelhető, hogy a szövetkezetek és a tagság vagyoni kapcsolatában, a tagi érdekeltség növekedésében korszakos jelentőségű előrelépésről van szó. - Az oszthatatlanság és a tulajdonviszonyok kapcsán beszélni szeretnék a kötelező földbevitel, a földjáradék és a földmegváltás kérdéseiről. Ez a kérdéskör lényegében több évtizede sajátosan rendezett, igazodott az alacsony mezőgazdasági árakhoz, most azonban a változtatás igénye több helyütt markáns megfogalmazást kap. E valós probléma megoldásának tisztázásához önmagában magasabb jogszabályi előírás sem elegendő. (folyt. köv.) 1989. május 31., szerda 11:04
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »