|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - első nap (22. rész)
|
Kétségét fejezte ki, hogy a törvényességi felügyelettel megbízott
cégbíróságok készen állnak-e a feladatok ellátására. A képviselő
fontosnak tartotta tisztázni az Országgyűlés ellnőrzési jogának,
kötelezettségének, hatáskörének kérdését már az átalakulási folyamat
megindulásának kezdetén, utalva a majdani állami vagyonkezelő
központ kontrolljának szükségességére.
Tulok András (Veszprém m., 9. vk.), a Pápai Állami Gazdaság
------------
kerületvezetője 940 pápai kisiparos véleményét tolmácsolta
felszólalása elején. Mint mondotta, okkal háborítja fel ezeket a
választóit, hogy miközben állami vállalatokról, szövetkezetekről,
társulásokról, vállalkozásokról vitatkozik a Parlament, ugyanakkor
megfeledkezik a kisiparosokról. Most, amikor egy bizalmi és
önbizalmi válságban lévő társadalmat kell pályára állítani, nem
használják fel ehhez a legrugalmasabb gazdasági szektort, a
kisipart.
A nehéz gazdasági helyzetből való kilábalás másik útjának a
túlméretezett intézményrendszer leépítését tartotta a felszólaló.
Ezzel kapcsolatosan kifejtette: tények igazolják, hogy a munkaképes
korú lakosság 24,7 százaléka a nem anyagi ágazatban dolgozik.
Társadalmi méretekben a magyar intézményrendszer túlméretezett.
Emiatt nemcsak fenntartására von el az anyagi ágazattól jelentős
pénzeszközöket, hanem igényli és kikényszeríti a vele párhuzamos
apparátus kiépítését is. A népgazdaságnak jelenleg szinte az
egyedüli anyagi bázist jelentő lehetősége az intézményrendszer
jelentős csökkentése - mondotta.
Tulok András javasolta: a tudomány, az egészségügy és az oktatás
költségvetése maradjon érintetlen, az intézményrendszer érdemi
átvizsgálásával, az adminisztrációs, az adatszolgáltató és a
számviteli előírások egyszerűsítésével viszont jelentős
erőforrásokat lehet felszabadítani. A nem termelő szféra
költségeinek 20 százalékos csökkentésével 120 milliárd forint,
évente megismétlődő megtakarítás érhető el. Ebből 40 milliárd forint
az állami intézményrendszer, 80 milliárd pedig a vállalatok
általános költségeinek csökkentéséből eredne. Emellett a nem termelő
ágazatból felszabaduló magasabban képzett, nem termelő munkaerő
alkalmas lenne a csúcstechnika üzemeltetésére. Felszólalása végén a
képviselő szorgalmazta azt, a törvényjavaslat általános indoklásában
is szereplő célt, hogy iktassák ki a vállalatok szervezetére és
müködésére vonatkozó szabályozók felesleges megkötéseit.
(folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 17:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|