|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - első nap (9. rész)
|
Az önigazgatás elvetése az állami szektorban elméletileg sem helyes.
Kulcsár Kálmán véleménye szerint a nyugat-európai tapasztalatokat is
figyelembe véve célszerű lenne szűkíteni a vállalati tanácsi formát;
nagyobb vállalatoknál a társasággá való átalakulás, kisvállalatoknál
pedig a közgyűléses forma ösztönzésével, de semmiképpen sem
erőszakos központi beavatkozással.
Mélyen ellentétes lenne a jogállamisággal egy olyan állami
vagyonkezelő központ felállítása is, amely Magyarország valamennyi
állami vállalatával szemben gyakorolná a tulajdonosi jogokat.
Egyébként az állami vagyonkezelés rendjével kapcsolatban sok,
egymásnak is ellentmondó elképzelést fogalmaznak meg a közgazdászok.
A miniszter egyetértett azzal a javaslattal, hogy gyorsítsák meg az
állami vagyonkezelést meghatározó jogszabályokat, e munkálatok
koordinálására nevezzenek ki kormánybiztost, s a törvényjavaslatot
még az idén október 31-ig nyújtsák be a Parlamentnek.
A törvényjavaslatban kiegyensúlyozott és kompromisszumos
szabályok találhatók, amelyek az állami és a vállalati érdekeket
egyaránt kielégítik. Így például az ál-részvénytársaságok
létrejöttének megakadályozása érdekében a jogszabály kötelezővé
teszi 20 százalékos, vagy 100 millió forint értékű külső tőke
bevonását, ami a társaság alaptőkéjét növeli, nem pedig a
költségvetést gazdagítja. Ha azonban a társaság létrejön, az eladott
részvények ellenértéke nem növelheti az alaptőkét, a befolyt bevétel
80 százaléka a vagyonkezelőt illeti meg, míg 20 százalék marad a
létrejött társaságnál. A társaságnál maradó részből az alaptőke 10
százalékáig kötelező ingyenes vagy kedvezményes dolgozói részvényt
kiadni. Ilyen részvényt a dolgozók kis közösségei, csoportjai is
kaphatnak.
Az önkormányzó állami vállalatok átalakulásának a
törvénytervezetben megfogalmazott szabályai zárt jogi konstrukciót
képeznek. Ha azonban adott esetben túl merevnek bizonyulnak, úgy mód
van arra, hogy eltérjenek ezektől az előírásoktól. A vállalat és a
vagyonkezelő szervezet eltérő átalakulási rendben is megállapodhat,
a törvény garanciális szabályai akkor fejtik ki hatásukat, ha nem
jön létre ilyen megállapodás. A vállalat a megállapodásra nem
kényszeríthető; ez a szabályozás tovább növeli az átalakulási
törvény rugalmasságát.
A vitában sokszor megfogalmazott kérdés: a hiányzó megfelelő
vagyonértékelési módszer következtében nem kerül-e sor a nemzeti
vagyon leértékelésére, elkótyavetyélésére. (folyt. köv.)
1989. május 30., kedd 14:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|