|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - első nap (4. rész)
|
E törvények nélkül egy valódi piacgazdasági rendszer működésképtelen
lenne.
Kulcsár Kálmán hangsúllyal szólt arról, hogy az átalakulási
törvény arra a kivételes esetre vonatkozik, amikor az egész állami
vállalat, illetőleg szövetkezet alakul át a társasági törvényben
meghatározott valamilyen szervezeti formává. A gazdálkodó
szervezetek ilyen jellegű teljes átalakulása kivételes eset. Nincs
tehát alapja annak a félelemnek, hogy a törvény nyomán minden
vállalatnak és szövetkezetnek azonnal át kellene alakulnia. Ez
tévedés. Átalakulási kampányra, kényszerre nincs szükség. A kormány
nem átalakítási, hanem átalakulási - az önkéntes átalakulást
lehetővé tevő - törvényt terjeszt az Országgyűlés elé - szögezte le.
A magyar gazdaságban nem a teljes átalakulás lesz tipikus, hanem
az új társaságok, vállalkozások alapítása. Az átalakulási törvényre
azonban ennek ellenére szükség lesz, enélkül a társasági jog nem
lenne teljes. Ha a jog a szervezeti formaváltást nem szabályozza,
akkor akadályozza a gazdaság mobilitását.
A továbbiakban a miniszter két olyan kifogásra reagált, amelyek
a törvény előkészítése során hangzottak el. Az egyik ilyen
észrevétel az volt, hogy mintegy titokban, a társadalom kizárásával
készítették elő a jogszabályokat. A másik vélekedés szerint a tárca
valamifajta uralmi pozíciók átmentésére törekedve - a képviselőket
megtévesztve - egy reakciós tulajdonreformot valósít meg ezzel a
törvénnyel. Van, aki azzal vádolja a törvényelőkészítőket, hogy a
bürokratikus állami tulajdont kívánják erősíteni, mások éppen
ellenkezőleg, éppen azt vetik szemükre, hogy szétszórják az állami
tulajdont.
Kulcsár Kálmán kijelentette: ezek a vádak teljességgel
megalapozatlanok. Ennek alátámasztására elmondta, hogy az
átalakulási törvényt ugyanaz a széles szakmai közvéleményt képviselő
munkacsoport készítette elő, mint a társasági törvényt. Az
átalakulási törvény elveivel a képviselők már a társasági törvény
vitájában megismerkedhettek, hiszen eredetileg annak hatályba
lépésével együtt szerették volna életbe léptetni. Akkor éppen a
közgazdasági szakértők kérésére döntöttek a féléves halasztás
mellett, annak érdekében, hogy a vagyonértékeléssel és a
vagyonkezeléssel kapcsolatos még nyitott kérdések jobban
,,megérjenek,,. Tovább azonban már nem lehet várni. (folyt. köv.)
1989. május 30., kedd 12:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|