|
|
|
|
Az országgyűlés keddi ülésnapja (8. rész)
|
A délutáni szünetet követően hozzászólásokkal folytatódott a honvédelmi törvény módosításának általános vitája. Főként azon csaptak össze a nézetek: egyenrangúnak-egyenértékűnek tekinthető a katonai fegyveres és a polgári szolgálat, avagy sem. Csehák Judit (MSZP) annak a nézetének adott hangot, hogy az ápolás, gondozás éppoly fontos, sőt, nehéz feladat, mint a fegyveres honvédelem; így egyforma legyen szolgálati idejük is. Ekként foglalt állást Kovács László MSZP-s képviselő is. Miklós Árpád (SZDSZ) ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a magyar nemzeti függetlenség mindig akkor került igazán veszélybe, amikor a hadsereget szétzüllesztették. Megítélése szerint ütőképes hadseregre van szükség, amely a kommunista hatalom lebontása után, a felsejlő kiszámíthatatlan nacionalista megnyilvánulásoktól megvédi az országot. A polgári szolgálatnak pedig - a kisebb veszélyre való tekintettel - hosszabbnak kell lennie; ezzel a gondolatával értett egyet Borz Miklós (FKgP) is. Németh Béla (FKgP) a katonai szolgálat leértékelését látná az azonos időtartam elhatározásában; szerinte a honvédség békeidőben is veszélyes üzem.
A vitában Szabad György (MDF) is szót kért. Kiemelte: valamennyien fontosnak tartják a humanizmus követelményeit, de a pacifizmusnak csak akkor van értelme, ha kölcsönös és mindenoldalú. Jelenleg tehát a hadsereg szükséges rossz. A törvényhozásnak az a feladata, hogy gondoskodjék arról: a katonák rendelkezzenek mindazon jogokkal, amelyekkel valamennyi polgár. Véleménye szerint is teljesítsen valaki fegyveres vagy polgárinak tekintett szolgálatot, az egyformán terheljen mindenkit. Felvetette azonban: lehet-e az egyformaságot egyszerűen hónapokkal mérni, amikor az egyik esetleg havonta egyszer, a másik akár naponta is kimenőt kap.
Kövér László (Fidesz) számára úgy tűnt: sokan olyan országban kívánnak élni, ahol a katonák képezik az értékhierarchia csúcsát; ő viszont nem szeretné, ha mindez teljesülne. Felvetette: amennyiben olyan rosszak a magyar hadseregben az állapotok, ahogy lefestették az előtte szólók, azonnal vizsgálatot kell indítani. Derültséget keltett viszont szavaival Haraszti Miklós SZDSZ-es képviselő. Véleménye szerint nagyon fájdalmas, ha valamilyen értelemben is hátrányos helyzetben részesítik a családalapítás kötelességét a fegyveres szolgálattal szemben. Hisz nemcsak egyféle fegyverrel lehet szolgálni -mondta. (folyt.köv.)
1990. október 16., kedd 19:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Már a kongresszus első napján látszott, hogy a valódi események a folyosókon és a színfalak mögött zajlanak le. Pozsgay, Nyers, Németh, Grósz, Berecz lázasan járkáltak fel, s alá, hol egyedül, hol különféle párthíveik körében. A reformisták mindenképpen meg akartak szabadulni a dogmatistáktól, azaz a Grósz-Berecz-szárnytól. Azok viszont nem akartak kívül kerülni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|