|
|
|
|
- Pártkongresszus - Schöpflin - 2. folyt.
|
- Úgy látom, hogy annak ellenére, hogy komoly politikai ellentétek vannak az apparátus-frakció és a reform-frakció között, mégis egyiknek, vagy a másiknak óriási nehézséget okozna most otthagyni ezt a pártot. Arról nem is szólva, hogy a kisebbség nemcsak számbeli kisebbség lenne, de mindenféle hátrányokat is szenved azzal, hogy ő vált ki, és akkor nem kapja meg a párttól, a maradék párttól, a pénzeket, az épületeket, a tulajdonokat, s még a nevet sem, amire egyébként amúgy sincs szüksége. - Persze, mint utaltál rá, egyáltalán nem mindegy, hogy tételezzük föl, hogy ez a verzió a valószínűbb. Tehát valamiféle egység vagy látszategység fönnmarad, hogy ebben az esetben is lesznek kompromisszumok, mégha gyenge kompromisszumok is az elmozdulás irányában, hogy hol történnek ezek a kompromisszumok? Tehát végeredményben a változás, ha fél- vagy negyedfordulatot hoz is, végeredményben milyen mértékű lesz és milyen irányú lesz? - Ezt is rettenetesen nehéz megítélni, mert hogyha az apparátus-párt kerül ki győzelmesen ebből a harcból, akkor lehetséges, hogy elég kemény kompromisszumokat kötnek a reformerekkel, hogy például esetleg a reformköröket föl kell számolni, vissza kell állítani a klasszikus lenini demokratikus centralizmust, pártfegyelmet, stb. Ezt egyébként én nem tartom túlságosan valószínűnek. Bevallom, én úgy látom, hogy az a fajta régi, megszokott kommunista párt, amelyet már régóta ismerünk, annak most ebben a percben vége van Magyarországon. Ideológiai szinten teljesen vége van, szervezeti szinten talán kevésbé, de akkor is sokkal nehezebb összehozni ezt a központilag egységesített pártot ma már, mivel tulajdonképpen már több mint 10 éve, 10-15 éve, hogy a lenini pártfegyelem már kezdett széthullani Magyarországon. (folyt.)
1989. október 5., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Már a kongresszus első napján látszott, hogy a valódi események a folyosókon és a színfalak mögött zajlanak le. Pozsgay, Nyers, Németh, Grósz, Berecz lázasan járkáltak fel, s alá, hol egyedül, hol különféle párthíveik körében. A reformisták mindenképpen meg akartak szabadulni a dogmatistáktól, azaz a Grósz-Berecz-szárnytól. Azok viszont nem akartak kívül kerülni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|