Rendszerváltás és az MTI

	MSZMP-kongresszusi előzetes (1. rész)
1989. október 5., csütörtök - Egy radikális változásokat ígérő új platform mentén sikerül-e megújulnia az MSZMP-nek, illetve utódpártjának, vagy a különböző, egymással további kompromisszumra már képtelen politikai csoportokra bomlik? Nem kétséges, hogy ez az egyik legfontosabb és egyúttal a legtöbbször emlegetett kérdés a kormányzó párt pénteken kezdődő kongresszusa kapcsán, s nem csupán itthon, hanem a külföldi sajtó gyakori elemzéseiben is. A küldötteknek mindemellett dönteniük kell az új alapszabályról, a működési kereteket újrafogalmazó szervezeti szabályzatról és a névváltoztatásról is, valamint a párt új vezető testületeiről, illetve tisztségviselőiről. Természetesen ez utóbbiak már mind annak függvényei: együtt vagy külön utakon haladnak-e a különböző áramlatokat képviselő, nem egyszer egészen eltérő politikai arculatú csoportosulások. Hiszen a különböző irányzatok nézet- és érdekkülönbségei egyre markánsabban fogalmazódtak meg az utóbbi hónapok során - elég csupán a küldöttválasztások körüli éles vitákra utalni. Nem volt véletlen, hogy éppen a küldöttválasztások során bontakozott ki olykor indulatoktól sem mentes vita, hiszen a mostani kongresszuson a korábbiakhoz képest szélesebb a küldöttek, a küldöttcsoportok jogköre. A küldöttcsoportok például a kongresszus alatt mindvégig élhetnek javaslattételi jogukkal mind politikai, mind ügyrendi, mind személyi kérdésekben. Ugyanakkor lehetőségük van határozatok kezdeményezésére és személyi jelölésre is. A küldöttek nyílt szín előtti vitáját pedig az garantálja, hogy a tanácskozáson nincsenek szekciók, így az eszmecsere mindvégig plenáris ülésen zajlik. A napirend értelmében a küldöttek elsőként a Központi Bizottságnak a politikai helyzetről készült beszámolóját hallgatják meg. Ezt követően a párt programnyilatkozatát, illetve az új alapszabályra és a szervezeti szabályzatra vonatkozó elképzeléseket vitatják meg a kongresszusi küldöttek. Ez utóbbi kapcsán várhatóan a vita egyik központi kérdése lesz a működési alapelvek, ezen belül is a demokratikus centralizmus elvének további érvényesítése, vagy esetleg a szakítás azzal. E témakörben vetődik majd fel a névváltoztatás is, amely nyilvánvalóan nem csupán egyszerűen a név módosítását jelenti, hanem tartalmi, politikai módosulást. (folyt.köv.) 1989. október 5., csütörtök 13:42
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	MSZMP-kongresszusi előzetes (2. rész)
Az előzetes információk szerint legtöbben a Magyar Szocialista Párt, illetve a Magyar Szocialista Néppárt nevet támogatják, de javaslatként felvetődött a Magyar Szocialista Reformpárt és a Demokratikus Szocialisták Magyarországi Pártja elnevezés is. A vitára kerülő alapszabály - szakítva a régi szerkezettel - egy új alapokon szerveződő pártot vázol fel. Az új elveknek megfelelően a hangsúly a homogenitás helyett a tagoltságra és az autonómiára helyeződik. A tagoltság jegyében épül fel az úgynevezett tagozati rendszer, amely feloldja a korábbi szerkezeti felépítés merevségét. Az új alapszabály értelmében a szervezeti felépítésben várhatóan megjelenik majd az Országos Pártválasztmány, amely a két kongresszus között a legfelsőbb képviseleti és ellenőrző szerv lenne. Ugyancsak új testület az Országos Egyeztető Bizottság, amely az alapszabály szerinti működés felett volna hivatott őrködni. A jelenlegi pártelnökséghez hasonlóan az elképzelések szerint továbbra is egy testület, az országos elnökség lesz a párt vezető szerve. Ez az elnökség azonban létszámát tekintve a mostanihoz viszonyítva jelentősen bővül, várhatóan 17-21 tagú lesz. A párt gyökeres átalakítását célzó tervezetek mellett számos egyéb kongresszusi dokumentum is a küldöttek elé kerül. Ezek az elemzések már szélesebb körben tekintenek ki a jelenlegi belpolitikai élet változásaira. Így a vitaanyagok feletti eszmecsere során várhatóan szóba kerül a modellváltás mikéntje, az új alkotmány, illetve a pártnak a tulajdonreformról, az agrárpolitikáról, valamint a világgazdasági nyitásról kialakítandó koncepciója. (MTI) 1989. október 5., csütörtök 13:46
Vissza »