|
|
|
|
Szovjet nemzetiségi politika - mi a teendő? (1.)
|
1989. szeptember 17. vasárnap (MTI-Panoráma) - Az elmúlt évtizedek tarthatatlanná vált nemzetiségi politikája láttán túlzás nélkül állítható, hogy a Szovjetunió népei, ezúttal egységesen, sorsuk jobbra fordulását remélik az SZKP KB többször elhalasztott, de kedden végre megnyíló, a nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó ülésétől. A várakozást jelzi, hogy a szövetséges köztársaságok némelyikében - a balti államokban, Azerbajdzsánban - még a helyi legfelsőbb tanácsok ülését is a KB ülés utánra halasztották.
A várakozás indokolt, hiszen a nemzetiségek helyzetéről nem halasztható tovább a párt egyértelmű állásfoglalása. A nyilvánosságnak köszönhetően mára "a szovjet nép" - ha beszélhetünk ilyenről - tudatára ébredt: az elmúlt évtizedek visszafojtott nyugalomra kényszerített soknemzetiségű államában olyan feszültségek halmozódtak fel, amelyek mára fegyveres összeütközésekig fajultak - egyesek szerint a polgárháború szélére sodorták az országot. A vezetők indokolatlannak tartják a polgárháború emlegetését - de a társadalom széles rétegeiben él az aggodalom, s ez a spontán gyűléseken kifejezésre is jut. Aggasztó, hogy a megújulás ötödik évében a meszheti törököket alig fél évszázad alatt másodszor is kitelepülésre kényszerítették, s az ország vezetése, bár mellettük állt, képtelen volt megvédeni érdekeiket. De míg a meszheti törökök helyzete egy új hazában, az Orosz Föderáció területén időlegesen megoldódott, Karabah kérdésében mégcsak a jéghegy csúcsa látszik. Az örmény lakosság - nem kis túlzással - újabb örmény-pogromról beszél, míg Azerbajdzsán, gazdag olajlelőhelyei miatt a sérthetetlensége tudatában, kevés kompromisszumkészséget mutat. Grúziában a légkör az áprilisi tragikus eseményeket követően nem jutott nyugvópontra: az abházokkal ugyan szünetel a fegyveres konfliktus, de a kiváltó okok továbbra is léteznek. Moldava a moldován nép nemzeti törekvései nyomán lényegébben kettészakadt: az orosz és más anyanyelvű lakosság politikai sztrájkkal válaszolt jogainak a moldovánok általi vélt-valós megsértésére. A napokban alakult ukrán népfront, az Ukrán Népi Mozgalom ülésén ugyancsak élesen vetődött fel az anyagország és a szövetséges köztársaság viszonya: több mint ötvenmilliós népről van szó, s mégha a Népi Mozgalom nem is tükrözné a többség véleményét, oda kell figyelni rá. (folyt)
1989. szeptember 17., vasárnap 13:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Már a kongresszus első napján látszott, hogy a valódi események a folyosókon és a színfalak mögött zajlanak le. Pozsgay, Nyers, Németh, Grósz, Berecz lázasan járkáltak fel, s alá, hol egyedül, hol különféle párthíveik körében. A reformisták mindenképpen meg akartak szabadulni a dogmatistáktól, azaz a Grósz-Berecz-szárnytól. Azok viszont nem akartak kívül kerülni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|